1. A fennsík, melyen Tibet is található, átlagosan 4900 méteres tengerszint feletti magasságával a Föld legmagasabban fekvő sík területe. A Közép-Ázsiai-Fennsíkot emiatt az utóbbi évtizedekben a világ tetejeként emlegetik.

2. Egy elmélet szerint a tibetiek őse egy hím majom, Avalokitésvara istenség inkarnációja, aki egy hegyi démonnőnek hat utódot nemzett. Leszármazottaik fokozatosan elvesztették majom-tulajdonságaikat: azok, akik ősapjukra hasonlítottak, kegyes, intelligens, érzékeny lényekké váltak. Ám azok, akik inkább ősanyjukra, a démonasszonyra ütöttek, makacs, vörös arcú, élvhajhász teremtmények lettek.

3. A tibeti fennsíkon már az időszámításunk előtti időkben is éltek tibeti nemzetiségű népek. Hosszú időnek kellett azonban eltelnie ahhoz, hogy megszülessen a mai Tibet, és elszakadhasson Kínától: a zavargások és elszakadási törekvések csak a hetedik században értek véget, Szongcen Gampo, a tibeti nép nemzeti hőse pedig megalapította a tibeti királyságot.

4. A tibeti királyság székhelye Lhásza lett, ami egészen 1951-ig a független Tibet fővárosa, egyben pedig a dalai láma lakhelye volt. Lhásza közel 3700 méterrel fekszik a tengerszint felett, így a világ egyik legmagasabban fekvő városaként tartják számon.

5. A Lhászában található, 118 méter magas, összesen 130 ezer négyzetméteren elterülő, 13 emeletből álló Potala-palota állítólag pontosan 999 szobából áll. A palotát az UNESCO 1994-ben a Világörökség részévé nyilvánította, mint olyan létesítményt, mely egyszerre erőd, templom, kolostor és iskola, a régió politikai és vallási életének epicentruma, illetve a tibeti művészet magas színvonalának csodálatos példája.

6. A legfontosabb és legismertebb étel Tibetben a campa, a tibeti árpa őrleménye. Szárazon vagy vajon pirítják, a végeredmény pedig, a nej, leginkább a császármorzsára emlékeztet. Emellett búzát és rizst is termesztenek, mivel azonban ez utóbbi csak az ország kis részén terem, rizst Kínából is importálnak.

7. A tibetiek kezdettől fogva természetesnek és alapszükségletnek tartották a szexet: bár a házasságokra a hűség volt jellemző, házasság előtt bárki szabadon létesíthetett szexuális kapcsolatot. Úgy tartották, az ősz nemcsak az aratás, hanem a szeretkezések időszaka is: az aratást követően a lányoknak és a fiúknak megengedett volt együtt lenni a gabonakévék között.

Olvasd el ezt a cikket is –>  Mi lesz így velünk? Beszédes videón mutatja be a NASA, mennyit melegedett Földünk.

Érdekesnek találtad a cikket? Akkor oszd meg barátaiddal is!

(Forrás: femina.hu)

KLIKKELJ A TETSZIK GOMBRA ÉS TARTOZZ KÖZÉNK A FACEBOOKON IS!


Katt ide most!