A csipkebogyó gyenge vizelethajtású és enyhe hashajtó hatású. A gyümölcssavak és a pektin fokozzák a hatást, terápiás célokra azonban nem alkalmazható kielégítő eredménnyel. Kellemes, édes-savanykás íze miatt a gyógynövény élvezeti teaként, vagy ízjavító hatása miatt gyógynövénykeverékekben használható. A csipkebogyómag húgyhólyag- és vesebántalmak, különösen vesekő esetén alternatív gyógymódként alkalmazható. A vitaminban gazdag friss gyümölcshúsból lekvár és gyümölcslé készíthető, illetve vitaminkészítmények alapanyagául szolgálhat.

Sokrétű felhasználását az is bizonyítja, hogy teát, szirupot, lekvárt is csinálnak belőle, bár elkészítése igen munkás, miután bogyóban lévő apró szőröktől csak szőrszitán való átnyomással szabadulhatunk meg.

Már az ókori népek is felismerték gyógyító hatását, főként a sorvadásos betegségek ellen. A C-vitamin fokozza a szervezet ellenálló-képességét, a flavonoidok gyulladásgátló és antibiotikus immunerősítő hatást fejtenek ki, a pektinek pedig segítik az emésztést. A bogyóból készített gyógytea influenzás időszakban, meghűléses megbetegedések idején rendszeresen fogyasztandó. Ismeretes gyógyhatása vese- és hólyagbántalmakra, bélhurut és hörghurut esetén. Emésztést javító hatása közismert, gyenge vizelethajtó tulajdonságú. A csipkebogyó készítmények jól használhatók erősítő, üdítő és élvezeti célokra is. Ízjavító hatása miatt gyógynövénykeverékekben, gyümölcs-teákban széles körben alkalmazzák.

Forrás:
gyogynovenyhatorozo.hu

KLIKKELJ A TETSZIK GOMBRA ÉS TARTOZZ KÖZÉNK A FACEBOOKON IS!


Katt ide most!

Olvasd el ezt a cikket is –>  A cékla újabb meglepő előnye: ezt a mindennapi tevékenységet is megkönnyíti