A déli harangozás valójában itthonról, Magyarországról terjedt el az egész világon, mégsem a nándorvehérvári ütközet tiszteletére szólt eredetileg. Az ötletet III. Kallixtusz pápának köszönhetjük, aki Imabullájában a muszlim imára híváshoz hasonló jelzést akart bevezetni.

A török veszélyt átérző idős pápa, III. Callixtus beavatása után ünnepélyes esküt tett Konstantinápoly visszafoglalására. Toborzó- és lelkesítő kampánya azonban nem járt sikerrel; 1456 késő tavaszára világossá vált, hogy nem lesz százezres keresztény csapat Európa keleti részének visszafoglalására. A kontinens török vésztől tartó lakói pánikba estek, és e légkörben született, 1456. június 29-én III. Callixtus utóbb Bulla orationum néven emlegetett bullája, amely többek között elrendelte, hogy a szokásos reggeli és esti harangszón kívül délben is kongassák meg a harangokat.

Nándorfehérvár ostroma csak ezt követően, a bulla kiadásának harmadnapján, július 2-án kezdődött. Az átértelmezést már a kezdettől segítette az, hogy a – kor szokása szerint harangkongatással ünnepelt – győzelem híre előbb (július 28.) érkezett meg Budára, mint a bulla (legkorábban augusztus első hete). A sorrendiség – Bécs kivételével – így alakult Európa többi részében, még Itáliában is.

A győzelem híre azonban a pápát sem hagyta érintetlenül. III. Calixtus augusztus 6-án értesült a diadalról, és ezt követően maga is új értelmezést adott korábban kiadott bullájának. „Minthogy Isten győzelemre segítette a keresztények fegyvereit, a déli harangszó alatt elmondott imák egyben a hálaadás imái legyenek” – idézi Szűcs a pápát, hozzátéve: e mondataival maga III. Calixtus teremtett további kapcsolatot a harangszó és a győzelem között.

(Forrás: urbanlegends.hu)

Érdekesnek találtad? Akkor ne felejtsd el megosztani! 

KLIKKELJ A TETSZIK GOMBRA ÉS TARTOZZ KÖZÉNK A FACEBOOKON IS!


Katt ide most!

Olvasd el ezt a cikket is –>  Dél-India csodái 10 percben