Létezik egy olyan hangszer, amelyhez nem kell hozzáérni, mégis megszólal!

A teremint 1919-ben találta fel Léon Theremin (eredetileg: Lev Szergejevics Tyermen) orosz fizikus. Egyedi abban a tekintetben, hogy ez az első olyan hangszer, amit pusztán gesztusokkal lehet megszólaltatni, anélkül, hogy a zenész magát a hangszert megérintené.

A feltaláló egyszerre volt fizikus és csellóművész, így e két foglalkozását “ötvözve” hozta létre a hangszert.

Eredetileg nem is hangszert akart készíteni, hanem riasztóberendezést, amellyel megvédheti házát a betörőktől. Ám mikor a rádióhullámokkal kísérletezett, észrevette, hogy testével beavatkozhat azok hangzásába. Ehhez hasonlót mi is tapasztalhatunk, amikor elmegyünk egy bekapcsolt rádió mellett, és megzavarjuk az adást. Ilyenkor mozdulatunkra a rádióból jövő sistergés a felelet.

Ehhez hasonlóan működik a teremin: az előadó a rádióhullámokkal játszik. A hangzása mégsem sistergő hangmasszára emlékeztet, ennél sokkal finomabb, tisztább hangokat tudunk előcsalni belőle.

Leginkább a kísérletező kedvű zenészek hangszere, mert nehéz kotta alapján játszani rajta – bajos megtalálni ugyanazt a hangot, hiszen a levegőben kell keresni. Ezért nem árt, ha az előadónak kiváló memóriája van. Az előadó a rádiószerű doboz előtt áll, mindkét kezét mozgatja, mintha hárfán játszana. A dobozból jobb kéz felől egy függőleges antenna, balról egy vízszintes, hurok formájú antenna áll ki.

Az előadó jobb kézfejét és ujjait a függőleges antenna közelében mozgatja, ezzel a hangmagasságot szabályozza, vagyis dallamot játszik. Ha közelít az antennához, egyre magasabbra kúszik a hang.
Persze óvatosan kell közelíteni, különben ijesztő szirénahangot kap. A bal kezét a vízszintes antenna fölött, függőlegesen mozgatja. Így a hangerőt tudja szabályozni.

Mindez kicsit “tudományosabban” megfogalmazva így hangzik:

Felépítése egyszerű: két egymáshoz közeli rezgésszámra hangolt rádiófrekvenciás oszcillátor és egy antenna alkotja. Az egyik oszcillátor fix, 170 kHz-es frekvencián, a másik, amihez egy antenna csatlakozik, 168 és 170 kHz közötti, az antenna által hangolható frekvencián rezeg. A két jel interferenciája, a hallható hang frekvenciatartományába eső lebegése hozza létre az elektromos jelet, amely erősítőn keresztül jut a hangszórókhoz, zenei hangot eredményezve. Egy másik hasonló elven működő antenna a hangerő szabályozására szolgál. A tereminen úgy lehet zenélni, hogy a zenész a kezeit mozgatja a két antenna körül, az egyikkel a hang frekvenciáját (magasságát), a másikkal amplitudóját (a hangerőt) szabályozza.

Olvasd el ezt a cikket is –>  Filmajánló: Ezerízű szerelem - egy "ínycsiklandó" indiai film

Ezen a felvételen Illényi Katica játssza el tereminen a Volt egyszer egy vadnyugat című film csodálatos betétdalát, Ennio Morricone szerzeményét:

(Szöveg forrása: szitakoto.com, Wikipedia)

Ha tetszik ez az egészen egyedi hangszer és hangzás, ne felejtsd el megosztani!

KLIKKELJ A TETSZIK GOMBRA ÉS TARTOZZ KÖZÉNK A FACEBOOKON IS!


Katt ide most!