Inda ősi jóga szentírásai csodálatos elméletekről beszélnek a lélek örökkévalósság illetően. Az emberiség félelme a halál felfoghatatlan tényével kapcsolatban megérhető. Nem tudjuk honnan jövünk és hová tartunk. Megfejthetetlen kérdésekkel találjuk magunkat szembe és mivel nincs megoldás a kérdéseket a szőnyeg alá söpörjük. De valóban megoldás ez?
A jóga több ezeréves tudománya felnyitja a szemünket ezekre az igazságokra. Miért fontos, hogy ezeket azigazságokat megértsük? Mert ha megértjük a lélek természetét, akkor nem fogunk aggódni a test megszűnése miatt.
Ahogy a Bhagavad Gíta tanítás is mondja:
dehino ‘smin yathá dehe kaumáram yauvanam jará
tathá dehántara-práptir dhíras tatra na muhyati
Amint a megtestesült lélek állandóan vándorol ebben a testben a gyermekkortól a serdülőkoron át az öregkorig, a halál pillanatában is egy másik testbe költözik. A józan embert azonban nem téveszti meg az efféle változás.
A jóga filozófiának az alap tanítása a test és lélek közötti különbsége. A test ideiglenes a lélek örökké való. Sokszor látjuk azt, hogy az emberek életükben sikertelennek érzik magukat mert elvárásaik a külsőjükkel szemben nagyok. A média diktálja nekünk a tempót és mos agyba azokkal a gondolatokkal, hogy Te ez az anyagi test vagy. De sajnos ezek a gondolatok a minden szomorúságnak a forrás. Minden reményünk a boldogságra az függ ettől az ideiglenes, anyagi testtől. Javaslom mindenkinek, hogy elavasson utána ezeknek a nemes gondolatoknak olyan csodás könyvekben mint a Bhagavad Gíta. HA felfedezzük ezt az örök tudást, akkor az életünkben könnyen tudunk majd viszonyulni az élet kellemetlen igazságaihoz.
Egy kedves történetet idéznék ebben a cikkben ami rávilágít a test ideiglenességére és múlandó értékeire. Ezzel talán inspirációt kaphatunk megismerni a lélek örök szépségét és természetét. Egyszer egy férfi, aki bár nagyon hatalmas és erős volt, ám jelleme módfelett kétséges, beleszeretett egy gyönyörű lányba. A lány nemcsak gyönyörű volt megjelenésében, de jelleme is szent volt, s ezért nem tetszett neki a férfi közeledése. A férfi azonban kéjes vágyai miatt kitartó volt, s ezért a lány arra kérte őt, várjon csupán hét napot, s megadott egy időpontot hét nap után, amikor a férfi találkozhat vele. A férfi beleegyezett, s nagy reményekkel várni kezdte a kitűzött napot. A szent lány azonban, hogy kinyilvánítsa az abszolút igazság valódi szépségét, egy nagyon tanulságos módszert alkalmazott. Nagyon erős hashajtókat vett be, s hét napon keresztül csak ürítette és kihányta azt, amit megevett. Ráadásul mindent, amit kiürített és kihányt, összegyűjtötte egy megfelelő edénybe. A hashajtóknak köszönhetően a gyönyörűnek tartott lány olyan sovány és vékony lett, mint egy csontváz, színe feketés lett, csodálatos szemei mélyen beestek szemüregébe. Így várta türelmetlenül a kitűzött órában a lelkes férfit. A férfi megjelent a színen, nagyon jól öltözve, kifogástalan viselkedéssel, s a csúnya lánytól, akit ott várakozva talált, a gyönyörű lány felől érdeklődött, akivel találkoznia kellett volna. A férfi nem ismerte fel abban a lányban, akit látott, ugyanazt a gyönyörű lányt, aki felől kérdezett, s bár a lány újra és újra bizonygatta neki, hogy ő az, szánalmas állapota miatt a férfi nem ismerte fel. Végül a lány elmondta a férfinak, hogy félrerakta szépségének alkotórészeit, s edényekben tartja. Azt is elmondta, hogy a férfi most élvezheti a szépség e nektárját. Amikor a világi, költői férfi azt kérte, hogy láthassa ezt a szépség-nektárt, a lány odavezette az edényhez. Így tárult fel a férfi előtt a folyékony szépség egész története.
A szent lány kegyéből végül ez a gyenge jellemű férfi képessé vált arra, hogy különbséget tegyen az árnyék és a
valóság között, s így magához tért.

Olvasd el ezt a cikket is –>  Teacseppek - Mezei cickafark

Nitai
nitayoga.com

KLIKKELJ A TETSZIK GOMBRA ÉS TARTOZZ KÖZÉNK A FACEBOOKON IS!


Katt ide most!