“A keleti gondolkodás másfajta kulturális alapokon épült fel és nem az egymástól elválasztott tiszta kategóriákra, hanem a teljességre, totalitásra törekszik. Szintézist akar.  Az európai gondolkodás analitikus, elemzi a dolgokat, a keleti gondolkozás viszont szintetikus, vagyis teljességben akarja látni a dolgokat. Ennek a következménye, hogy legfontosabb szavuk nem a “vagy” hanem az “és”.

Tehát úgy gondolkozik, hogy egy vallás, egy eszmerendszer, egy tudományos irányzat mindig valamilyen oldalát, valamilyen aspektusát veszi fel a világnak. A világ nagyobb, semhogy beleférjen egy ideológiába, egy eszmerendszerbe. Például egy Síva-hívő megtér kereszténynek. Eddig a világot a Síva hit szempontjából ítélte meg, élte át. Az ő számára ez a megtérés egész mást jelent, mint egy európai számára. Mert az európai úgy gondolja, hogy valaki vagy Síva-hívő, vagy katolikus. De a keleti ember lehet Síva-hívő és katolikus egyszerre. Lelkében ez semmi zavart nem okoz.

Ha ezt a gondolkodásmódot valaki megpróbálja megérteni, akkor képes a keleti bölcseletet is felfogni, aminek nem az a lényege, hogy az ember elmond egy mantrát, Buddha négy mondását, majd lótuszülésben a hóna alá dugja a fejét, hanem az a gondolkodás, ahogy a világot megéli.

Ha európai marad, addig ülhet lótuszban, míg el nem szárad, akkor sem lesz semmi keleti benne, mert a keletiség nem az ülésen múlik, hanem a gondolkodásmódon.

“A maga ülése”

Pályafutásomat úgy kezdtem Indiában, hogy azt mondta a jóga mester, üljek le. Én kacéran azt kérdeztem, hogy lótuszba? Mert hogy én azt is tudom. Szánakozva rám nézett és nagyot sóhajtva azt mondta: “ahogy magának a legkényelmesebb, az a maga ülése”. El-elnézem itthon a lila fejű, reszkető jóga gimnasztikázókat, akik utánozni próbálják a keletieket: még nem megy, na még nyomjuk csak egy kicsit a térdünket lefelé. Nem erről van szó, hanem világszemléletről, és az életformáról.

Olvasd el ezt a cikket is –>  Szépség = önbizalom = boldogság?

Olyan ez, mint az indiai legenda. Az agrai maharadzsa összehívta a vakokat az udvarába, közéjük vezetett egy elefántot, és azt kérdezte, hogy milyen az elefánt? Aki a lábát fogja az azt mondja, hogy az egy nagy oszlop. Aki az ormányát, az azt mondja, hogy az elefánt olyan, mint egy gumicső, stb. Mind igazat mond, de más szempontból. A Kelet a teljes igazságot akarja, a szintézist. A teljes elefántot akarja.”

Popper Péter

Forrás: ideal.hu

Tetszett a gondolatmenet? Akkor oszd meg mással is!

KLIKKELJ A TETSZIK GOMBRA ÉS TARTOZZ KÖZÉNK A FACEBOOKON IS!


Katt ide most!