A muzsika áldásos hatását már az ókorban is ismerték és alkalmazták és a zene a mai napig része lehet a gyógyításnak. Több megfigyelés, kutatás és orvosi beszámoló is alátámasztja, hogy a jól megválasztott muzsika még a beteg állapotán is javíthat, mivel csökkenti a félelem- és fájdalomérzetet.

Mozart, mint multivitamin

A zenét leggyakrabban a lelki egészség karbantartására veszik igénybe az orvosok. A modern pszichológia is épít a zeneterápiára, amelyet Magyarországon Pécsett oktatnak. A terapeuták képzésben dr. Stark András pszichiáter is részt vesz, aki szerint természetesen nem mindegy, hogy milyen zenével „gyógyítunk”.

– A zeneterapeutáknak ebben már nagy tapasztata van még olyan szempontból is, hogy milyen személyiségproblémával, pszichés zavarral, betegséggel dolgoznak, mert ettől függően választanak zenét. Egy szorongó, szétzilált embernek valamilyen modern, kakofón zene nem biztos, hogy terápiás katarzist okoz. Zeneterapeuta barátaim szerint egyébként igazán gyógyító zenét Wolfgang Amadeus Mozart szerzett.

Nos igen, az osztrák zseni muzsikájával kapcsolatban már annyi hír és városi legenda szárnyra kelt, hogy lassan a lábgombától az agytumorig mindent Mozarttal akarnak kúrálni. Tudományos módszerekkel azonban mindennek csak töredékét igazolták: például azt már egy 1993-as vizsgálat megállapította, hogy aki 10 percig hallgatta a 448-as Köchel-jegyzék számú szonátát, jobban oldott meg olyan feladatokat, mint a papír felvágása, hajtogatása, mint azok, akik nem hallgattak zenét. Később azt is igazolták, hogy ez a szonáta pozitív hatással van epilepsziás betegekre. De nem csak Mozart hozza lendületbe az agyunkat, más zeneszerzők műveinek hallgatása is segíthet a térbeli feladatok megoldásában.

A szavak előtti világ a biztonsága

A tudósok azt is megállapították, nem kell zenei előképzettség vagy abszolút hallás ahhoz, hogy a zene hatást gyakoroljon ránk: neuropszichológiai kutatók szerint ugyanis a nem muzikálisnak vélt emberek is érzékenyek a zene iránt. Mindenki agyában tárolódik alapvető zenei ismeret, és valamennyien hasonló módon dolgozzuk fel a zenét és a nyelvet. Sőt, egy kísérelt azt is bizonyította, hogy még a legkevésbé muzikális egyének is reagáltak – igaz tudat alatt – a hamis hangokra. A kísérletet Stefan Kölsch lipcsei tudós végezte, aki szerint a zene eredetileg kommunikációs eszköz volt, és az is maradt, hiszen beszédünkben is megjelenik a ritmus, dallam, hangszín, márpedig ezek mind zenei fogalmak.

Olvasd el ezt a cikket is –>  Pál Feri atya: sebzettnek érzed magad? Akkor ezt kell tenned:

Dr. Stark András pszichiáter szerint sem az a fontos, hogy a zene mindenkiből ugyanazt a hatást váltsa ki, de létezik egy alapvető, univerzális érzelmi hatás. – A zene terápiás hatása az én számomra pontosan abban kulcsjelentőségű, hogy nem verbális, tehát egy olyan élményvilágba visz el minket, amikor még nem voltak szavaink. Ez a nagyon korai anya-csecsemő kapcsolat, vagy akár még a méhen belüli szimbiotikus kapcsolatra hasonlít. A szavak előtti világnak a biztonságát, egybeolvadását, folytonosság élményét tudja megadni a zene.

Álmatlanságra Beethoven, szívzűrre popzene

Bár az nagyon eltérő, ki milyen muzsikát talál kellemesnek, szórakoztatónak, vagy melyik okoz nála katarzist, született néhány általánosnak tűnő megállapítás. A májfunkciónak – állítólag – jót tesz a fából készül hangszerek játéka, a szaxofon a vese működését serkenti, míg az idegeket a hegedű és a zongora nyugtatja meg.

A nem kifejezetten tudományos alaposságú cikkek szerint álmatlanság ellen Beethoven Holdfény szonátája, Bach csembalódarabjai; feszültségoldásra Mendelssohn, depresszió ellen Vivaldi, és Gershwin segíthet. (De ártani biztos nem árt). Ha valaki töltődni szeretne, tegye be a CD játszóba Beethoven IX. szimfóniáját, vagy Bach d-moll Toccata és Fúgáját.

Fejfájás, migrén esetén Mozart 39. (Esz-dúr) szimfóniáját és A-dúr zongoraversenyét javasolják a szakértők – ezt jelen sorok szerzője magán tesztelte, mégpedig sikerrel. Szintén saját tapasztalattal is igazolt (ettől persze nem biztos, hogy mindenkinél működik) ,hogy a nyűgös gyereket Csajkovszkij Diótörőjével meg lehet nyugtatni.

Hogy ne csak a klasszikusokról essen szó: magas vérnyomás ellen Simon és Garfunkel: Bridge Over Troubled Water című számát javasolják, míg szívműködésre – állítólag – jótékony hatással lehetnek a country- és westerndalok, illetve a popzene.

A szakértők abban is egyetértenek, egyetlen esetben lehet túladagolni a zenét: ha az ember túlságosan nagy hangerővel hallgatja.

Érdekesnek találtad a cikket? Akkor oszd meg ismerőseiddel is!

Olvasd el ezt a cikket is –>  Szinte megelevenednek Tibet arcai ezeken a képeken!

(Forrás: blikk.hu)

KLIKKELJ A TETSZIK GOMBRA ÉS TARTOZZ KÖZÉNK A FACEBOOKON IS!


Katt ide most!