Ha azt mondjuk: energiatakarékosság, légszennyezés vagy kiotói kvóták – mi jut először eszedbe? Füstölgő gyárkémények, és tömött, többsávos utak, füstölgő kipufogók? Valószínűleg. De valóban csak az ipari tevékenység és a közlekedés lenne a Föld állapotának rohamos romlásáért felelős két „rosszfiú”? Sajnos vagy szerencsére, nem: van még egy összetevő, és akármilyen meglepő is legyen, ezek az épületek, az egyszerű lakóházak, amilyenben mindannyian lakunk. Sajnos, hiszen nem tudunk tovább ujjal mutogatni a világ vezetőségére, és szerencsére, mert egy kis odafigyeléssel, az egészségtudatosság kiterjesztésével mi, egyszerű földlakók is tehetünk azért, hogy az ökológiai egyensúly minél hamarabb helyreálljon.

Területenként, országonként természetesen eltérőek az arányok, de összességében az épületek energiafogyasztása körülbelül a Föld teljes energiafelhasználásának 40%-át teszi ki. Ennek az energia felhasználásnak a megoszlása is érdekes lehet. Természetesen itt is jelentősek az éghajlati illetve fejlettségi szinttől is függő különbségek, de általánosságban elmondható, hogy a mérsékelt égöv mentén a fűtésre használják el az épületek teljes energiaszükségletének 50-70%-át.
Ez óriási szám!

Tekintettel arra, hogy az energiát a mi esetünkben többségében fosszilis (nem megújuló) forrásból (vezetékes gáz, illetve elektromos áram esetében szén vagy gáz tüzelésű erőművek üzemeltetésével) fedezzük, ha sikerül csökkenteni az épületek energiaszükségletét, azzal nem csupán a felhasznált energiahordozó mennyiségét, de a kibocsájtott környezetszennyezés mértékét is csökkentjük.

A passzívházak üzemeletetése során szerzett adatokból is látható, hogy a módszerek következetes alkalmazásával a felhasználói szokások alakításával a fűtési energiafelhasználás a korábbiaknak töredékére csökkenthető.

De ami nagy léptékben „jó”, vagyis visszafordíthat káros folyamatokat a teljes Föld megóvása érdekében, az kisebb léptékben is „jó”, vagyis az egyes ember szintjén is kimutathatóan előnyös. Egy passzívház lakói ugyanis nemcsak energia- és környezettudatosságukat, hanem egészségtudatosságukat is szolgálják választásukkal.

Megépült passzívházak tulajdonosainak elmondásaiból is sok személyes tapasztalat és egyedi szempont ismerhető meg. Ilyenek például a passzívházat jellemző magas légkomfort, vagy a zaj-, por- és pollenmentesség. A pollenallergiával küszködő lakó például a passzívházba való beköltözése óta tünetmentes!

Olvasd el ezt a cikket is –>  A legszebb idézetek természet és ember kapcsolatáról

Lakói beszámolóból ismert az is, hogy mióta passzívházban laknak, jobban alszanak, kipihentebben ébrednek. Ennek oka, hogy a folyamatos, egyenletes szellőztetés hatására még az éjszaka folyamán sem tud a légszennyező anyagok (például a kilégzés során a levegőbe kerülő CO2) koncentrációja túl magasra emelkedni, ezáltal a szervezet oxigénellátása végig az optimális szint közelében van.

A lakók külön kiemelték a szellőztető berendezésnek és a kiemelten jó légtömörségű határoló szerkezeteknek köszönhető egyenletes, 40-50 százalék közötti páratartalmat, valamint a rovar- (pl. hangya) szúnyogmentességet.

Lakói megfogalmazás szerint energiatudatos, vagy passzív épület megvalósulása előtt álló legnagyobb akadály a saját, építtetői korlátoltságunk és berögzültségeink. Ha ezeken át tudunk lépni, a jövőbemutató és a megszokotthoz képest magasabb komfortot nyújtó lakókörnyezet irányába megtettük a legnagyobb lépést.

Fontos, hogy kialakuljon az a meggyőződésünk, hogy ha már elzárjuk a csapot fogmosás közben, hogy ne pazaroljuk a vizet, ha már szelektíven gyűjtjük a hulladékot, vagy ha esetleg etikus bankot választunk a pénzügyeink tudatosabb kezelésére – akkor az építészeti tudatosság is csak egy következő lépés, épp ugyanezen az úton. Sokan lelkesednek a természetes anyagokból készülő bútorok, épületek, vagy a vályog-építészet iránt, sőt, olyanok is vannak, akik ökofaluba szerveződnek, önfenntartással kísérletezni. De „normál” városlakóként, vagy akár egy kisebb felújítás során is sokat tehetünk saját energiatudatosabb lakókörnyezetünkért. Mindezekhez jó alap a passzívház szemlélet.

De mi is az a passzívház?

A passzívház nem egy, a hétköznapi valóságtól elrugaszkodott high-tech sziporka, sokkal inkább egy racionális megoldás, egy műszaki, gazdaságossági optimum.

Az alkalmazott építészeti alapelvek, mint a jó minőségű nyílászárók, a jó hőszigetelő képességű szerkezetek, a hőhídmentes kialakítás, a légtömörség vagy a hővisszanyerő szellőztetés, önmagukban nem különleges dolgok. Amiktől ezek egy passzívházban mégis minőségi többletet hoznak létre az az, hogy ezeket a már ismert megoldásokat tudatosan, műszakilag a ma megszokottaknál sokkal fegyelmezettebb módon, összefüggésében vizsgálva használjuk fel. A passzívházakat ez a fajta komplex gondolkodás emeli ki a mai, hagyományos épületek közül.

Olvasd el ezt a cikket is –>  A világűr hangjai - ilyen, amikor két fekete lyuk összeütközik

És természetesen az, hogy a lakóknak nemcsak a saját komfortérzete, hanem a Föld és a környezet iránt tanúsított felelősségtudata is teret nyer vele.

Hegedűs Attila okl. építészmérnök
HOLNAPHÁZ — Energia – tudatosság – építészet
holnaphaz.blog.hu

KLIKKELJ A TETSZIK GOMBRA ÉS TARTOZZ KÖZÉNK A FACEBOOKON IS!


Katt ide most!