Az újkor tőkés átalakulásának klasszikus útját Anglia valósította meg.

A Napkirály udvara

Franciaország tovább őrizte a régi formákat. Az udvar élete szinte óramű pontossággal pergett, meghatározott időben és rendben folyt az étkezés, és az egész napirend. A Napkirály a növényi étkezést részesítette előnyben, a leveseket, salátákat, gyümölcsöket. Kedvence a spárga és a zöldborsó volt. A versailles-i palota kertjében pontosan megtervezett ágyások sorakoztak, ahol egész évben termett az eper, a dinnye, a zöldborsó. Így akár decemberben is tudott epret csemegézni a király, ha úgy támadt kedve.

Ínyencek hazája

A keleti fűszerek divatja a középkor végén Franciaországban is leáldozott. Az egzotikus fűszerszámok helyét más növények népszerűsége vette át: hagymafélék, zöldfűszerek, szarvasgomba.

Két olyan újdonság is megjelent abban az időben, mely napjainkig a francia konyha jellegzetessége maradt. Az új típusú mártás vajjal, tejjel, liszttel készült, nevét pedig egy gazdag bankárról, Bechamel-ről kapta. A másik, egy édes cukrászati találmány: a tejszínhab.

Ötórai tea

Élvezeti cikkek közül a tea, a kávé és a kakaó ebben az időben váltak népszerűvé Európában. A tea kezdetben társasági ital szerepét töltötte be Angliában, ekkor vette kezdetét az ötórai tea szokása. Gyógyhatását is ismerték: fejfájás, gyomorhurut, idegrendszeri betegségek ellen alkalmazták.

Jeges nyalánkság: a fagylalt

Az édességek köre kiszélesült, olyan különlegességek is készültek a cukrászok keze alatt, mint a mandulatejből készült tészta és a narancsvirágkrém. A legfőbb újdonság azonban a fagylalt és a parfé volt, melyek receptjét sokáig féltve őrizték.

A nép enni kér

A fényűző ételek és luxuscikkek fogyasztását azonban nem mindenki engedhette meg magának. Franciaországban a nép az addig megvetett növények-gyökerek (répa, paszternák, cékla) és a burgonyafogyasztására fanyalodott. Az élelmezés megoldására kukoricát és hajdinát is használtak. A hajdina lisztjéből a forradalom idején a barikádokon még palacsintát is sütöttek, mely később breton palacsinta néven maradt fenn.

Olvasd el ezt a cikket is –>  "A lelkünknek van szüksége műtétre" - Julia Robertsnek elege lett...

Mini jégkorszak és új növények

A kiszámíthatatlanná vált éghajlat egész Európában rossz termésű éveket hozott. Az éhínség kezelésére az addig termesztett gabonák (búza, rozs) szerepét felváltotta a burgonya és a kukorica. A kukorica egyoldalú fogyasztását jelzi, hogy megjelent egy addig ismeretlen hiánybetegség: a pellagra. Az európaiak nem ismerték azt az eljárást, amellyel elkerülhető ez a kezdetben fekélyeket, később őrületet okozó kór, mint ahogy a burgonya helyes felhasználását sem ismerték jó darabig.

Csak a gumóját!

Eleinte a burgonya bogyóinak fogyasztásával próbálkoztak, de ettől mérgezést kaptak, a szár és a levelek fogyasztása is csalódást okozott. Majd egy véletlen folytán, a gumó parázsba került, ami meglepetésükre ízletes étellé alakult át!

Iparosodott étkezés

Az ipari forradalom hatására a táplálkozásban is változások figyelhetők meg. Az új típusú malmok a hántolás révén fehér lisztet őröltek a gabonából. Az addigi barna kenyeret felváltotta a fehér kenyér, mely tápértékét tekintve jóval értéktelenebb volt. A fehér cukor előállítása és a nagyüzemi cukortermelés kezdete is ehhez a korszakhoz köthető. Az élelmiszerek tartósításában felfedezték a konzerválást.

A junk food születése

Az 1980-90-es évekig folyamatosan növekedett a fehér liszt, a konzervek, a félkész ételek fogyasztása, a mesterséges színezékek és a tartósítószerek használata. Hosszú időn keresztül a „gyorsan és olcsón”
szempont érvényesült, a táplálékok szervezetre gyakorolt hatása háttérbe szorult. Ez szerepet játszott egyes civilizációs betegségek megjelenésében.

Kálmán Renáta
www.lettudatos.com

KLIKKELJ A TETSZIK GOMBRA ÉS TARTOZZ KÖZÉNK A FACEBOOKON IS!


Katt ide most!