“Mindennapi életünkben apró gyakorlatias hiedelmek segítenek, de komoly hiedelemrendszerek is kiépülnek, amelyek belső hierarchiájuk révén elrendezik számunka a világ dolgait” – vallja az elismert etológus.

“Ha egy pillanatra elképzeljük, hogy az ember nem rendelkezik hiedelmekkel, beláthatjuk, hogy az egész kultúránk azonnal szétesne. Senkit semmi nem kötelezne, hogy a kultúrájára jellemző módon viselkedjen, félje a rosszat, elfogadja a jót.

Ha elhisszük, milyen ősök leszármazottai vagyunk, egyben a saját magunk helyét is kijelöltük a világban. Ezekhez a leszármazottakhoz tartozunk, értük sok mindent megteszünk, de idegenekért keveset vagy semmit.

A családi kötelék, kötelesség alapulhat közvetlen érzelmi kapcsolatokon: azért teszek meg valami fontosat a családom tagjainak, mert ismerem, szeretem őket, ez a természetes. Valóban az, az állatoknál is így van, ha van családjuk. De a nagyobb emberi közösségeket csak a közös hiedelmek képesek összetartani.

Mindannyian a „fehér sastól” származunk, és aki az ő leszármazottja, azért akkor is mindent megteszünk, ha nincs vele közvetlen érzelmi kapcsolatunk. A hiedelmek helyettesíthetik az állati érzelmeket. Roppant fontos embertulajdonság a hitre való képesség.

A modern világ is a hiedelmeken alapszik. Mindennapi életünkben apró gyakorlatias hiedelmek segítenek, de komoly hiedelemrendszerek is kiépülnek, amelyek belső hierarchiájuk révén elrendezik számunka a világ dolgait.

Ha valaki, mondjuk, liberális nézetek hívője, azt gondolhatja, hogy mindenki teljes mértékben felelős magáért, és az államnak nem kötelessége segíteni azokon, akik valamilyen okból lemaradtak, kevésbé kulturáltak, nincstelenek.

Egy konzervatívan gondolkodó ember azt gondolja, hogy fontos az egyén, de még fontosabb a közösség, elsősorban a család; aki nem teljes családban nő fel, az csökkent értékű ember, tehát a társadalomnak minden eszközzel támogatnia kell a családokat. De fontosak számára a család feletti közösségek is, és nem talál abban kivetnivalót, ha a közösség érdekében az egyént háttérbe szorítják.

Olvasd el ezt a cikket is –>  Müller Péter: A szeretet 3 szintje

A modern hiedelmek nagy része jól szervezett rendszerekben jelenik meg. Például a homeopátiában való hit egy régebben élt német orvos téves kísérletén alapszik, de ez a hívőket nem rendíti meg, sok-sok pénzt fizetnek a tiszta vízért, amelyet valamilyen hatékony szer higított formájának mondanak. Nem ártalmas, de gyógyító hatása csak a hiedelem következménye, placebo hatás. A valódi gyógyszerek, amelyeknek számos káros mellékhatása is lehet, a szervezet élettani, biokémiai folyamataiba avatkoznak és ilyen módon hatnak.

A modern társadalom egyik létfontosságú hiedelme a pénz és a piac körül alakult ki. Egy bizonyos összeg érmében, papíron vagy elektronikus formában történő átnyújtása valakinek valamilyen konkrét tárgyért vagy szolgáltatásért, annak a hiedelemnek az alapján történik, hogy a pénzt, bármilyen formában is kaptuk, később mi is használhatjuk hasonló módon: szolgáltatást, javakat kapunk majd érte. Ez rendkívül erős és fontos hiedelem, noha a pénz „értéke” még elméletileg is nehezen meghatározható, a gyakorlatban pedig állandó ingadozások jellemzik. Ha adott pillanatban ez a hiedelem az egész világon egyszerre megszűnne, a modern társadalmak napok alatt elpusztulnának.

Minden kultúra számtalan rá jellemző hiedelem funkcionálisan összehangolt rendszere. Más kultúrákból származó hiedelmeket ritkán lehet “átültetni”: ez volt a jellegzetessége a kultúráknak sokszázezer évig. A globális társadalmakban roppan bonyolult szabályozó folyamatok indultak, hogy a különböző eredetű hiedelmeket összehangolják. Ezen múlik az emberiség jövője.”

Te mit gondolsz? És ismerőseid? Oszd meg a cikket velük is!

(Forrás: divany.hu, kép forrása: vasárnapihirek.hu)

KLIKKELJ A TETSZIK GOMBRA ÉS TARTOZZ KÖZÉNK A FACEBOOKON IS!


Katt ide most!