Megtisztelő kérésnek teszek eleget, azzal hogy tollat ragadtam. Én is azok közé tartozom, aki igen pesszimisták és gyanakvóak minden új vonatkozásában. Állandó ellenérveket keresnek mindennel szemben, ami nem „a jól bevált” jelzővel illethető.
Azt gondolom, illetve be is bizonyítottam saját magamnak, de talán közvetlen és távoli környezetemnek egyaránt, át kell lépni saját korlátainkat és meg kell vívnunk önmagunkkal szembeni csatánkat.
Hogy mi is az oka hosszúra nyúlt bevezetőmnek? Két évvel ezelőtt teljesen véletlenül, egy rutin vérvétel alkalmával derült ki, hogy a pajzsmirigyem igen lomhán működik. Tanulság: figyeljünk jobban magunkra – a sok-sok apró jel figyelmeztet.
Hogy változtatni kellene?! Azt már nem, elfogadjuk a „hallott szlogeneket: úgy sem lehet…” és ezzel már meg is nyugtattuk magunkat. Állandó gyógyszerszedés? – teljes elutasítás, nekem erre nincs szükségem. Sok mozgás, szakember a helyes étrend megtervezéséhez? – ugyan már! Az én esetemben a lehetőség pedig csak egy karnyújtásnyira volt. A leányom végzett dietetikus – és én mégis mindig kitaláltam valamit, hogy most miért nem! Nehéz volt leküzdeni saját magam, de ma már örülök a lányom állhatatosságának.
A kitartás azonban meghozta gyümölcsét! És az eredmény 14 kg súlycsökkenés 8 hónap alatt, ami pajzsmirigybetegek esetében nem könnyű – mint mondják. A közérzetem is sokkal jobb, nincs stressz amiatt, hogy vajon egy hét alatt mennyivel mutat többet a mérleg, nem fáradok el hamar.
Az első három hónap következetes étrendjének betartása megtanított a helyes étkezésre, egy új szemlélet magamévá tételére. A kezdet nem volt zökkenőmentes. Mindig volt valami kifogásom, problémám – első pozitívum részemről, hogy beszereztem egy digitális konyhai mérleget. Sokat lázadoztam, hogy én ezt nem vagyok hajlandó csinálni (méregetni, porciózni, előre beszerezni minden „más” alapanyagot, minimális mennyiséggel pepecselni. Addig jól bevált ételeket kiiktatni, teljesen újakkal megismerkedni. Ráadásul naponta ötször étkezni!
Aztán szép lassan belém ivódott, rutinszerűvé vált mindaz, ami miatt addig puffogtam és igyekeztem ellenállni. A legfontosabb, hogy bebizonyítottam sajat magam számára – példát mutatva minden hasonszőrű kétkedőnek –, hogy legyünk nyitottak és éljünk a lehetőséggel, ami megvan, csak el kell fogadni.
Elfogadtam és megtanultam, melyek azok az ételek, amelyek a pajzsmirigyre jótékony hatással lehetnek, melyek a nem ajánlatos választások. Ne álljuk ellen – akkor nem veszíthetünk betegségünkkel és saját magunkkal szemben sem.
Nem mondom, hogy maradéktalanul sikerül mindent helyesen cselekednem… néha én is elcsábulok, de nyugodt lelkiismerettel folytatom utamat egy megkezdett ösvényen.
Nánási Ilona
