Az ENSZ legújabb előrejelzései szerint a Föld lakossága 2050-re elérheti a 9,6 milliárd főt. E növekedés legnagyobb részben Afrikában és Ázsiában várható, ugyanott, ahol a városiasodás mértéke is a leginkább emelkedik. Mindez egyaránt kihívás a helyi infrastruktúrák, a biztonságos élelmiszer-, víz- és egészségügyi ellátás szempontjából. A gyorsan iparosodó országokban ezzel szemben az elhízás aránya fog tovább nőni, hiszen a GDP növekedésével a nemzetek kalóriabevitele is nő. Ha a trendek a várakozások szerint alakulnak, a nagyobb népesség és a változó étrendek miatt 2050-re körülbelül a duplájára kell emelnünk a megtermelt haszonnövények mennyiségét.

Éppen ezért érthetetlen, hogy a világszerte megtalálható több tízezer ember számára hasznos növényből a mezőgazdaság csupán néhány százat hasznosít közvetlenül. Tizenkét növényfaj adja az élelmiszer-ellátás 75 százalékát, és tizenöt emlős- és madárfaj fedi le a háztáji állattartás 90 százalékát. Pedig a haszonnövények genetikai diverzitása csökkentheti az időjárás miatti rossz termés kialakulását, védi a növényeket a betegségek elterjedésétől és jobb terméshozamot eredményezhet. A mezőgazdaság azonban egyre kevesebb és kevesebb növény- és állatfajtára támaszkodik.

Az élelmiszerellátás biztonságáért sokat tehetnek maguk a fogyasztók is – például az étrendjük megváltoztatásával. A fehérjemennyiséget tekintve a növénytermesztés például jóval hatékonyabb az állattenyésztésnél.

(Forrás: hvg.hu)

Ne felejtsd el megosztani, ha fontosnak tartod!

KLIKKELJ A TETSZIK GOMBRA ÉS TARTOZZ KÖZÉNK A FACEBOOKON IS!


Katt ide most!

Olvasd el ezt a cikket is –>  Mi a közös a kolibriben, az elefántban és a papucsállatkában?