Nemrégiben női beavatás témában keresgéltem irodalmat, így bukkantam rá C. P. Estés könyvére, melynek címe: „Farkasokkal futó asszonyok – Beavatás a nőiség őseredetének titkaiba”.

A sötét korban, amiben jelenleg élünk, a nők szerepe is fenekestül felfordult, a női értékek háttérbe szorultak. Akik szeretnének tudatosan visszatérni az archaikus mintához, visszanyerni „ősemlékezetüket”, ha nem is könnyen, de megismerhetnek élő tradíciókat. Ebben segít ez a lenyűgöző könyv is. Kiemeli többek között az intuíció, a ciklikusság és a kreativitás fontosságát.
A borító tanúsága szerint több milliós példányszámban elkelt bestsellerről van szó. Ha ez igaz, akkor nagyon örvendetes, hogy az emberekben (a kötet férfiaknak is szól!) még él a vágy a tiszta forrás felkutatására, hiszen ez nem könnyű olvasmány. Én nagyon szeretek komoly témákban elmerülni, ezt a „bestsellert” valójában hónapokig tartott elolvasni, mert minden oldala elgondolkodtató.
A szerző ismert és kevésbé ismert népmeséken, mítoszokon (Kékszakáll, A rút kiskacsa, A kis gyufaárus lány stb.) keresztül tárja fel előttünk a (női) lélek titkait, a történetek szimbólumrendszerét megmagyarázva segít begyógyítani lelkünk sebeit. Dr. Estés híres mesemondó és jungiánus pszichológus, műve 30 év munkájának a kvintesszenciája. Ha jól megértjük ezeknek a meséknek a mondanivalóját, felébreszthetjük magunkban az „Ősi Természeti Asszonyt”, lelkierőt nyerhetünk, bölcsebbé válhatunk.
Szerintem a könyv azért is zseniális, mert akihez nem a Jung meghatározta lélek-fogalom áll közel, az is gyönyörűen megtalálja a párhuzamokat a maga által elfogadott lélek-értelmezéssel.
Az emberek minden korban szerettek történeteket hallgatni, azonosultak a főhőssel, és saját életükre alkalmazták az elbeszélés tanulságait. A mesének gyógyító ereje van. Tudjuk pl. azt is, hogy egy kisgyermek egy bizonyos élethelyzetben miért akarja állandóan ugyanazt a mesét meghallgatni: azért, mert saját életében meg kell fejtenie valamit, ebben segít az a mese. Ha a probléma megoldódott, másik monda lesz a kedvence.
Az engem leginkább megfogó és megható, eszkimó történet „A Csontváz Asszony” címet viseli. Csak egyetlen mondat belőle… : „A prémekbe burkolt csontváz pedig nem szólt egy szót sem – nem is mert megszólalni –, nehogy a halász kivonszolja, s levesse a szikláról, amitől a csontjai darabokra törnének.”
Az írónő a következő magyarázatot fűzi ehhez a népmeséhez: „A Csontváz Asszony mutatja meg számunkra, hogy a kiáradás és az elapadás, a befejezések és a kezdetek közös megélése hozza létre a semmihez sem fogható odaadó szerelmet.” „Ez a mese kitűnő metaforaként szolgálhat a modern szerelem problémájára, az Élet/Halál/Élet természettől, különösen a Halál aspektusától való félelemre.”

Olvasd el ezt a cikket is –>  Hogyan vakít el a stressz?

Tudtad?
Clarissa Pinkola Estésnek mexikói-spanyol vér folyik az ereiben, de a nevelőszülei magyar bevándorlók voltak, így sok értékes európai, főként szóbeli hagyományt tanulhatott meg tőlük.

Nézz bele…
az írónő bölcs szemeibe, keresd ki régi fekete-fehér fényképét az interneten!

dr. Király Katalin
szakgyógyszerész
http://szappanmuhely.hu

KLIKKELJ A TETSZIK GOMBRA ÉS TARTOZZ KÖZÉNK A FACEBOOKON IS!


Katt ide most!