Energiatakarékos, környezetbarát, megtérülő fenntartás, megújuló energiaforrások, újrahasznosítás. Napról-napra lényegesebb kérdéssé válik a környezettudatos élet és annak jelentősége, hogy megőrizzük bolygónkat a jövő nemzedékei számára. Szól a fáma, csöpög a csapból ez a lényeges figyelmeztetés: csináljunk valamit, amíg még nem késő! Szerencsére egyre többen kapnak a fejükhöz, és nem csak néznek bambán. Tesznek valamit. Ilyen és hasonló felocsúdások eredménye az ökoház is.

Történetileg nehéz meghatározni, hol és mikor született meg az első igazán ökoház. Legalább is a modern korunkban, az ipari forradalom korától számolva. Maga a környezetbarát élet mindig is létezett, csak egy időre háttérbe szorult a széntüzelésű gőzgépek megjelenésével. Jó két-három évszázadra. Ennyi idő alatt sikeresen leamortizáltuk környezetünket egy olyan szintre, ahonnan gyakorlatilag kapkodva fogunk tudni csak kimászni. De az első lépések már megszülettek.

Maguk az ökoházak a fenntartható fejlődés egyik céljának kezdeti megtestesülései. A cél ugyebár igényeink kielégítése a környezet lehetőleg legkisebb leamortizálásával, hogy a jövő generációi is ki tudják elégíteni igényeiket. Vagyis legyen olyan környezetük, melyben biztonsággal tudnak élni.

A ma ökoháznak nevezhető lakások megvalósításának költsége még igen magas, de nem megfizethetetlen már. Kezdetben még az volt, hisz az ehhez használt technológia újítások gyerekcipőben jártak, és nem voltak annyira elterjedtek, mint ma. Ezen felül a megújuló energiaforrások kihasználtsága is gyér volt az elmúlt évtizedekben, ugyanis még nem lehetet megoldani azt, hogy megtérüljön a fejlesztésbe beleölt költség, energia és ugyanolyan hatékonyan lehessen üzemeltetni, mondjuk egy napelemet, mint amennyiért és akkora hatékonysággal egy kőolaj alapú energiaforrást.

Pár éve még az ökoházakat a falusi csak természetes anyagokból, csak természetes energiaforrásokat használó, önellátó és újrahasznosító háztartásokkal azonosítottuk. Ma már ez egy téves feltételezés. Ugyanis ökoháznak ma már azokat a házakat is nevezhetjük, melyek fenntartása gazdaságos. Vagyis mikor fűtünk, nem az utcára fűtünk a rossz szigetelés miatt. Az áramszolgáltató számlájára nem akad fent a szemünk, mert ugye ökoházban minden okosan működik, nem üzemeltetünk semmit sem feleslegesen, csak amennyire szükséges.

Olvasd el ezt a cikket is –>  Miért éppen Alaszka - Annyira elbűvölte a vadon, hogy 30 évet töltött ott

Mivel rengeteg megoldás létezik ma már, csak néhány általános lehetőséget kívánok leírni, főképp ismeretterjesztés céljából.

SZIGETELÉS

A szigetelés egyik fő szerepe, hogy télen meleg, nyáron kellemes hűvös levegő legyen a lakásban, és ez meg is maradjon, amíg csak lehet. De ennek ára van, és mivel nem szeretnénk mindenünket számlákra költeni, így célszerű kevés fűtéssel elérni azt a bizonyos kellemes hőfokot. Ehhez az kell, hogy a meleg/hideg a házon belül maradjon.

Erre a jó megoldás a jó szigetelés. Célszerű többrétegű szigetelést felvinni, vagy megfelelő anyagokból (például polisztirol építőelemekből) többrétegű falakat felhúzni, a falat mindkét oldalról megfelelően szigetelni, vagy olyan falszerkezetet felhúzni, ahol a falvastagság felét a szigetelés teszi ki. Ugyanígy szükséges szigetelni a házat felülről is, hisz a legtöbbször a tetőn át szökik el az értékes felfűtött/lehűtött levegő. A tető szigetelésére jó megoldás (ha lapos tetőről van szó) a tető gyepesítése. Ez nem csak dekoratív és környezetbarát megoldás, de heves esőzések alkalmával védi a tetőt a beázástól és segít elvezetni az esővizet. Plusz jól szigetel. A másik megoldás, ha hagyományos családi ház tetejéről van szó, a Thermofloc elnevezésű finn eljárás. Rostosított és összetömörített újságpapírt a helyszínen egy nagy turmixgépre emlékeztető szerkezetben összekevernek, amely fellazítja, habosítja azt, majd a pépes eredményt befújják a tető alá. Mivel önterülő, hézagmentesen le tud szigetelni mindent.

A jó szigeteléssel rendelkező házak ugyebár nem igényelnek ebből kifolyólag hagyományos fűtést sem, így az ilyen házakat passzív házaknak is lehet minősíttetni. Ezen minősítés pontos definíciója az alábbi: A passzívház olyan épület, amelyben a kényelmes hőmérsékletet biztosítása megoldható kizárólag a levegő frissen tartásához megmozgatott légtömeg utánfűtésével vagy utánhűtésével, további levegő visszaforgatása nélkül.

Ennek eléréséhez a jó nyílászárók használata elengedhetetlen. Ilyenek a dupla vagy tripla üvegből készült ablaküveg, melyek között argon gáz található. Ezek méretét célszerű viszonylag nagyra venni (akár a padlótól a plafonig érő), hogy beengedje a házba a fényt, mely felmelegíti a levegőt, viszont vissza már nem engedi.

Olvasd el ezt a cikket is –>  Ez a sorsára hagyott, törött lábú kutya nem mindennapi helyre vezette az állatorvost!

MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK

Nap, szél, geothermia (földhő), biomassza. Jelenleg ezek a legismertebb energiaforrások, melyeket a közvetlen környezetünkből kinyerhetőek anélkül, hogy káros anyagokat juttatnánk vissza a levegőbe. Ezek felhasználásához ma már egyre szélesebb körben ismert napkollektorok, napelemek, szélturbinák és hőszivattyúk széles tárházából lehet alkalmazásokat választani.

A napenergia a tudomány mai állása szerint kimeríthetetlen és a legtisztább energiaforrások egyike. A napkollektor meleg vizet állít elő napenergia felhasználásával. Az ezáltal előállított meleg vizet a háztartásokban többnyire fürdéshez és mosogatáshoz használják, de rá lehet vele segíteni a fűtésre is, és még az is előfordul, hogy uszoda vizét melegíti napkollektor. A napkollektor és a napelem között ránézésre nincs túl sok különbség, ezért gyakran összetévesztik őket. A napkollektor meleg vizet, a napelem pedig elektromos áramot állít elő napenergia felhasználásával. Ennek megfelelően fizikai működésében is különbözik a napkollektor és a napelem.

Különleges földrajzi adottságunknak köszönhetően hazánk területének kétharmadán koncentrálódott Európa egyik legnagyobb geotermikus készlete. Fürdőkultúránk évszázadok óta, mezőgazdaságunk a tervgazdálkodás korától élvezheti annak előnyeit. Napjainkban a gázfüggőség miatt újra napirendre került energetikai célú hasznosítása. Kiválóak hazánk adottságai „energiaerdők” telepíthetősége és a végtermék (biomassza) energiastruktúrába állítása, valamint a geothermia (földhő) vonatkozásában.

A felszínről sugárirányban a Föld középpontja felé haladva 1 km-enként átlag 30°C-szal emelkedik a hőmérséklet, de bizonyos területeken ennél nagyobb a hőmérsékletemelkedés, így Magyarországon is 50-60°C és 2 km mélységben már eléri a 100°C-t. Ez a kőzetek hőtartalmából adódó geotermikus energia. Felszínre hozatala történhet mélyfúrással, hő formájában, a leggyakrabban azonban gőz vagy termálvíz közvetítésével. Ahol gőz hozható fel, ott a geotermikus energiával elektromos áram termelhető.

A geotermikus energia kihasználása főleg hőszivattyúk segítségével, talajkollektoros, talajszondás rendszerek segítségével, vagy a talajvíz hasznosításával történik melyek működésre olyanok, mint egy hűtőszekrény, csak ellenkező hasznosítással.

A negyedik itthon is hasznosítható energiaforrás a biomassza, ami nem más, mint olyan biológiai eredetű szervesanyag-tömeg, mely nemrég elhalt szervezetek testtömege, biotechnológiai iparok termékei és a különböző transzformálók összes biológiai eredetű terméke, hulladéka, mellékterméke. A biomassza energia hasznosításának az alapja az égés, amely hőenergia felszabadulással járó folyamat.

Olvasd el ezt a cikket is –>  Ahol 100 évesen sem számítasz idősnek - a hunzák étrendje és életmódja

ÉPÜLETAUTOMATIKA

Lényegében egy olyan elektronikus rendszert takar, mely elősegíti a ház üzemeltetését. Az ilyen rendszerek (ezekből is többféle létezik) főleg az alábbi funkciókra alkalmasak: kerti világításnak fel illetve lekapcsolására; redőnyök mozgatására; fűtés szabályozására; locsolóberendezés üzemeltetésére; klímaberendezés vezérlésére. Mindez azért kiváló, mert előre be lehet programozni, hogy mikor mi működjön a házba, így például, nem kell hirtelen energiapazarló módon felfűteni a házat, ha nagy utazás után hazaesünk. Be lehet előre állítani, hogy mikorra legyen meg a kívánt hőfok a lakásban. De ez is csak egy példa a sok lehetőség közül.

Láthatjuk, hogy ma már rendelkezésre állnak azok a technológiai eszközök (és az alkalmazásukhoz szükséges gyakorlati tapasztalatok), amelyekkel egy-egy lakóépület energiafelhasználásának költségei radikálisan – akár kevesebb, mint egyötödére – csökkenthetők. Az ilyen épületek megvalósítási költsége mintegy 7-10 % magasabb a hagyományos épületekénél, cserébe viszont radikálisan csökkenthetők az üzemeltetési költségek. További előny, hogy ennek megfelelően csökken az épület károsanyag- (mindenekelőtt széndioxid-) kibocsátása is.

Még sohasem volt akkora jelentősége az energiának, mint napjainkban. A Föld népessége nő, a fenntartható energiaellátás nem megoldott. Az erőművek túlterheltek és folyamatos veszélyt jelentenek mindannyiunk számára. A ‘hagyományos’ energiahordozók egyre drágábbak és véges mennyiségben állnak rendelkezésünkre. Ezért kell elgondolkodnunk azon, hogy környezetünk és nem utolsósorban pénztárcánk védelmében megoldást keressünk.

Szabó Klára

KLIKKELJ A TETSZIK GOMBRA ÉS TARTOZZ KÖZÉNK A FACEBOOKON IS!


Katt ide most!