A gyümölcsök és zöldségek hagyományos tartósítási módjai közül az egyik legfontosabb, teljes értékű eljárás az aszalás. Nagy előnye a többi házi tartósítási praktikával szemben, hogy itt nincs szükségünk plusz „adalékanyagra”, így cukorra és tartósítószerre. Mivel a gyümölcs (és a zöldség is) az eljárás során elveszíti víztartalmának, így tömegének jelentős részét (felét-háromnegyedét), de megőrzi az értékes tápanyagokat, például vitaminokat, (szemben más tartósítási eljárásokkal, például a befőzéssel, melynek során az összetevők nagyobb arányban lebomlanak), az összeaszott gyümölcs a nyers változathoz képest koncentráltan tartalmazza az értékes összetevőket. Az aszalt gyümölcs tehát kiváló vitamin-, ásványi anyag és rostforrás, emellett koncentrált cukortartalmának köszönhetően valóságos „energiabomba”. Az önellátásban egyébként a méz mellett jobbára az egyetlen édesítőszer. Csodálatos ízű, valóságos gyógyszernek számít a téli vitaminszegény időszakban.

Mi aszalható?
Nemcsak gyümölcsöt, de zöldséget, gombát is lehet aszalni. Magyarországon a leggyakrabban ily módon tartósított gyümölcsök a szilva és az alma, továbbá a körte, a meggy, kajszibarack és a csipkebogyó. A kereskedelmi forgalomban nagy mennyiségben kapható még aszalt ananász, szőlő (mazsola) és füge. Jól aszalható a birs, a cseresznye, az őszibarack és a bogyótermésűek is.
Létezik ún. durva- és finom aszalvány. Az előbbi mindenféle előkészítés nélkül készül, tehát rajta marad a héja, illetve benne marad a mag/magház is. A szilva sorolható leginkább ebbe a kategóriába. Finom aszalványt a megfelelően előkészített gyümölcsből nyernek. Ide sorolható pl. a fölszeletelt almakarika, a prünella (=hámozott, magozott, lapított szilva), stb. A finom aszalvány természetesen értékesebb, a szilva kivételével a többi gyümölcsből általában ilyet készítenek.
A gyümölcsök mellett zöldségekből is készülhet aszalvány, leggyakrabban például hagymából, sárgarépából, petrezselyemgyökérből készítenek szárított változatot. De aszalható még a zöldborsó, a zöldbab, a cékla, a spenót és a sóska, a paradicsom, a paprika, a tök, a zeller- és petrezselyemzöld, a majoránna, a kapor, a tárkony és a gomba is. Az előkészítés során mossák, tisztítják, és szükség szerint felezik, szeletelik, kimagozzák az aszalásra szánt terményt.

Hogyan aszaljunk?
A sikeres aszalás két legfontosabb kritériuma, hogy gyorsan kell aszalni, viszont minél alacsonyabb hőmérsékleten. Előbbi oka, hogy a lassú aszalásnál fellépő oxidáció (vagyis a levegő) károsan befolyásolja a termény színét (megbarnul) és ízét is. aszalás 2. kép (46)
További tippek:
• Minden olyan növény jól aszalható, amelynek viszonylag nagy a szárazanyag tartalma. (Emiatt nincs értelme például dinnyével próbálkozni.)
• Mindig jó minőségű, szép, egészséges gyümölcsöt aszaljunk. Kerüljük a hibás, ütődött, hullott, férges, éretlen terméseket! Zöldségből is a szép, zsenge, elsőrendű nyers terményt ajánlatos szárítani.
• Fordítsunk gondot a gyümölcsök, zöldségek megfelelő előkészítésére (lásd korábban!).
• Napon történő aszalásnál figyeljünk oda, hogy az aszalvány árnyékban legyen, közvetlen napfénytől védve. (A direkt napsütést csak néhány termény, például a cseresznye, tűri károsodás nélkül). Védjük az aszalványokat az időjárás szeszélyeitől (pl. esőtől) és a kártevőktől (pl. rovaroktól) is!
• Az aszalni való gyümölcsöt (zöldséget) az aszalófelületre (pl. cserényre) csak egy rétegben szabad felrakni, ellenkező esetben egyenetlenül meg végbe a folyamat, esetleg a termény közben befülled, erjedésnek indul, aminek következtében megsavanyodik.
• Az aszalóból a végterméket azonnal ki kell venni, mert ha tovább hagyjuk bent kihűlni, a kelleténél erősebben aszalódhat, ami a minőséget hátrányosan befolyásolja: túl kemény lesz, színét, fényét elveszti, stb.
• Vigyázni kell, mert az aszalóból kikerülő termények nagy része törékeny állapotú, könnyen széttöredezhet. Emiatt érdemes közvetlenül aszalás után – vízfelvétel céljából – néhány óráig a levegőn (nem az aszalóban!) szárítani őket.
• Az aszalvány egyébként akkor készült el (akkor vegyük ki az aszalóból), ha összenyomva már nem ereszt levet. Ha a gyümölcsöt, zöldséget kézbe véve még nedvesnek, ragacsosnak érezzük, akkor folytatni kell a szárítást.
• A zöldségeket (kivéve pl. a fehérrépát) érdemes aszalás előtt gőzölni, illetve 1-2 percre sós vízfürdőbe dobni. Ez segíti a tartósítást, megőrzi a zöldségek zamatát, és a fölhasználásnál is gyorsabban főzhetővé válik szárított terményünk. Ugyanezt szolgálja barnulásra hajlamos gyümölcsök esetében (pl. almánál) a citromos fürdő, amely bár az ízt nem befolyásolja, de hozzájárul a szép világos szín megőrzéséhez.

Olvasd el ezt a cikket is –>  Ilyen profi hátizsák készíthető a népszerű IKEÁ-s szatyorból:

Tárolás
A gyümölcs aszalványokat száraz, szellős, sötét helyen tároljuk. Célszerű papír- vagy vászonzacskóba kötve és azt fölaggatva, vagy pedig dobozban, ládában tartani őket. Ha üvegben tároljuk, az üveg száját tüllel fedjük le. Védjük az aszalványokat a portól és a molyoktól. Érdemes időközönként átnézni, forgatni őket. Felhasználásuk egyébként nem nagyon különbözik a nyers gyümölcsökétől. Szerintem önmagukban fogyasztva (nassolni) a legfinomabbak, de süteményekben, müzlibe keverve is kiválóak, illetve lehet belőlük kompótot, lekvárt is készíteni. A zöldségeket a gyümölcsökhöz hasonló módon „tartósítsuk”. Ami miatt különösen előnyös szárítani őket, az az, hogy tetszőlegesen hosszú ideig eltarthatóak, és jóval kisebb helyen is elférnek nyers állapotukhoz képest, vagyis nagyobb mennyiséget raktározhatunk belőlük. Tárolásuk a gyümölcs aszalványokhoz hasonló módon történik, nagy mennyiségben zsákokban, kosarakban, dobozokban is tarthatjuk őket. Felhasználásuk szintén megegyezik a nyers változattal.

Aszalt szilva
A szilva az egyik legnagyobb mennyiségben aszalt gyümölcs hazánkban. A szezon derekán járva mindenképpen érdemes néhány szót ejteni erről az ízletes csemegéről. A szilva aszalvány az egyik legegészségesebb nassolni való, valóságos „gyógyászati csodaszer”, úgynevezett funkcionális élelem. (Utóbbi azt jelenti, hogy olyan élelmiszer, amely nemcsak táplál, de bizonyos betegségek ellenszereként is fogyasztható.) Az általam is nagyra becsült Szabó Gyuri bácsi (a bükki füvesember) szokta felhívni a figyelmet előadásaiban arra, hogy minél több aszalt szilvát fogyasszunk. De miért is? Milyen jótékony hatásokkal számolhatunk? Rendkívül magas az antioxidáns tartalma, is sokféle ásványi anyagot (pl. vasat, kalciumot, káliumot, magnéziumot, foszfort és szelént) és vitamint (A-, B- és C-vitamint), rostot is tartalmaz. Mindezeknek köszönhetően kiváló immunerősítő. Védi és óvja a sejteket, vagyis kiváló ellenszere a daganatos megbetegedéseknek.(Érdekességképpen: a székelyek szilvalekvárral gyógyították a rákot, de hasonló hatással bír lényegében az aszalvány is.) Amellett, hogy erősíti az idegrendszert, jótékony hatással van a memória működésére, baktériumellenes hatása miatt például fogszuvasodás és fogínygyulladás ellen is hatásos. Kísérletek bizonyítják, hogy visszafordítja a menopauza miatt kialakult csontritkulást, enyhe hashajtó hatását pedig valószínűleg mindenki ismeri. Amellett, hogy rendben tartja az emésztést, enyhe vizelethajó hatással is bír. Elősegíti a vér savbázis egyensúlyának megtartását, a szívritmus normalizálását, a szív és érrendszeri betegségek hatásos ellenszere. Hölgyek figyelem! A fogyókúrás menü kitűnő és ízletes kiegészítője lehet, hiszen megköti a fölösleges zsírt. Regenerál, nyugtató, frissítő hatású, széppé varázsolja a bőrt.
aszalás 3.kép (46)A szilva aszalása: A leggazdaságosabb módon aszalható gyümölcs a szilva. Szinte kivétel nélkül durva aszalvány készül belőle. A nyári fajták, a ringlók kevésbé, a magvaváló fajták (besztercei fajták) pedig a legalkalmasabbak aszalásra. Minél érettebb állapotban, lehetőleg túléretten érdemes elkezdeni szárítani a gyümölcsöket. Ez azt jelenti, hogy rajta kell hagyni a fán, amíg a száras vége felől meg nem ráncosodik. (Az érett szilvából készült aszalvány jobb minőségű és gyorsabban is aszalódik, mint a kevésbé érett gyümölcsből készült.) Milyen hosszan aszaljunk? A szilvát sohasem szabad csontkeményre szárítani. Úgy tudjuk ellenőrizni, hogy kész van-e már az aszalvány, hogy néhány szemet a tenyerünkbe veszünk, és erősen összeszorítjuk. Ha a szilva héja többé már nem reped fel, leve pedig nem csurog ki, dacára annak, hogy még elég puha, alakját változtatja, és a mag is mozog benne (tehát húsos), akkor vagyunk kész vele. Ezután rögtön ki kell venni az aszalóból, mert ha bent hagyjuk, nemcsak megkeményedik, de kihűlés során még penészhez hasonló szürkés bevonatot is kap. A korábban írtakhoz hasonlóan kell eljárni miután kivettük a gyümölcsöt az aszalóból, vagyis néhány órát a levegőn kell hagyni, hogy némileg megszívja magát vízzel. A kihozatal ideális esetben 30-33%, vagyis 1 kg nyers szilvából kb. 30 dkg aszalványt nyerhetünk.
Összefoglalva, az aszalás tevékenysége megint túlmutat azon, hogy egyszerű tartósítási eljárásként definiáljuk. Az aszalvány ízletes és egészséges, lehetőséget teremt barkácsolási (kreatív) hajlamaink kiélésére. A Nap energiájának kiaknázása révén környezetbarát módon hasznosíthatunk egy ingyen rendelkezésre álló megújuló energiaforrást. Végül közösségépítő szerepe mellett pénzszerzési lehetőséget is teremt a vidéken élők számára.

Olvasd el ezt a cikket is –>  Létezik egy japán város, ahol nincs hulladék - videó

Hári Beáta
okovolgy.hu

KLIKKELJ A TETSZIK GOMBRA ÉS TARTOZZ KÖZÉNK A FACEBOOKON IS!


Katt ide most!