A FÖLD NAPJA

1970. április 22-én egy amerikai egyetemista, Dennis Hayes és társai talán nem is sejtették, hogy a természetért, és a bolygóért felszólaló kezdeményezésük világméreteket ölt majd.

Ezen a napon indult útjára a „Föld napja” mozgalom, mely mögé megalakulásakor 25 millió amerikai állt, mára pedig már a Földgolyó szinte valamennyi országa részt vesz Hayes törekvéseinek véghezvitelében. 

1990-ben vált világmozgalommá az akció. Magyarország is ekkor, az elsők között csatlakozott azon nációk csoportjához, akik fontosnak tartják a világ jövőjét, és arra hívják fel a figyelmet, hogy egyénileg és kollektíven is tehetünk valamit élőhelyünk sorsáért. Még ebben az évben megalakult hazánkban a Föld Napja Alapítvány is, hatásukra és segítségükkel pedig egyre többen gondolkodunk el azon, hogy milyen tettekkel válaszolhatunk a címadó, és egyben a mozgalom jelmondatává vált kérdésre. 

Április 22-én minden évben életre kel sokunk szívében az elhatározás: legalább ma tegyünk valami jót a lakóhelyünkért. Az iskolák és a szülői munkaközösségek falu-, vagy pataktakarítást, papír- és vasgyűjtést szerveznek, vagy a környezettudatos életmódról szóló oktatófilmeket vetítenek a gyerekeknek. Néhány cég lomtalanítást tart, fákat ültet a székháza környékére, vagy a szelektív hulladékgyűjtés lehetőségeit teremti meg az irodában e naptól.

A Föld napja akciónak célja éppen ez. Ha boldog öregkort szeretnénk megérni, és unokáinknak is hasonlókat kívánunk, fel kell figyelnünk arra a tényre, hogy mi vagyunk azok, akik tehetünk valamit annak érdekében, hogy az emberiség által a Föld kárára váló változásokat megállítsuk, vagy visszafordítsuk. Nem háríthatjuk másra a kérdést, nekünk, egyéneknek kell cselekednünk.

Sokan és sokszor feltették már a kérdést: De hát mit tehetnék én, a panelházban élő városlakó? Nem inkább az államnak kellene szigorúbb törvényeket hoznia a szén-dioxid kibocsátás csökkentésére, és minden sarokra szelektív szigetet telepítenie? De igen, a kormány is felelős, viszont ezeknek a törvényeknek és változtatásoknak a gyakorlatba való átültetéséhez mi, emberek kellünk. 

Olvasd el ezt a cikket is –>  12 ok, amiért tisztelnünk kell az erdőket

Szerencsére egyre nő azok száma, akiknek életében az egészséges és környezettudatos életmód fogalma mögé ténylegesen ezzel a szellemiséggel átitatott cselekedetek sorakoznak. Vannak azonban, akik attól félnek, hogy többe fog kerülni a váltás, vagy több időt vesz majd el az új életmód az amúgy is szűkös szabad perceinek készletéből. Hadd említsünk néhány alkalmazott példát: ha kemikáliák és vegyszerek helyett öko-tisztítószereket, vagy egész egyszerűen csak citromsavat, ecetet, szódabikarbónát és mosódiót használunk, semmivel sem lesz kevesebb időnk az otthon tisztává varázsolására. Megdöbbentő, de még több pénz marad a pénztárcánkban is, hiszen – csak egy példát mondunk – fél kilogramm mosódió átlagára 3000 Forint körül mozog, s ez a mennyiség heti 2-3 adag ruha kimosásához nagyjából egy évre (!) elegendő. Családunkkal is ugyanannyi időt tölthetünk el, mint eddig: ha maró vegyszerek helyett feloldott citromsavval dörzsöljük be a vízköves csapot, percek alatt, súrolás nélkül lesz szebb, mint újkorában. Ha ezeket az apró változtatásokat bevezetjük az életünkbe, jó érzéssel válhat világossá számunkra, hogy ezzel a kis erőfeszítéssel hatalmasat tettünk saját, és gyermekeink, sőt, az ő gyermekeinek életéért, az élhetőbb környezetért. Nem lenne jobb érzés tudni, hogy a lefolyónkon keresztül távozó anyagok nem mérgezik az élővizeket, nem pusztítanak el egyetlen halat, vagy madarat sem, és a kezünket sem marják sebesre, de mégis tiszta a fürdőszobánk? Ezeknek a tényeknek az értéke az idő és a pénz megtakarítása mellett felbecsülhetetlen. 

Nem lenne jobb érzés tehát úgy élni, hogy tudjuk, tettünk valamit egyetlen otthonunkért, a Földért? 

Sörös Ágnes

KLIKKELJ A TETSZIK GOMBRA ÉS TARTOZZ KÖZÉNK A FACEBOOKON IS!


Katt ide most!