Úgy tartják, az év legszebb ünnepe, a karácsony. Idén december végén is ünneplőbe öltöztetjük majd a fenyőt, elfogyasztjuk az ünnepi vacsorát, kibontjuk az ajándékokat, leviziteljük a rokonokat. Így lesz, mert ez a karácsony forgatókönyve. A nagyvárosokban már november végén elindulnak az ünnepi forgatagok, éppen tegnap láttam egy hitelintézet reklámját, amely arra biztatott, hogy vásároljunk, mert csak így tehetjük széppé, feledhetetlenné az ünnepet. Általában a férfiaktól hallom azt, hogy nem szeretik a karácsonyt, mert nem csak ezen az egy napon kell szeretni. Ebben igazat adok nekik, bár azt gondolom, ha ez az ünnep valóban a szeretet ünnepe lenne, akkor felemelő lenne megülni.
De a szeretet nem az erőn felül vállalt ajándékokban van, vagy ha igen, akkor ott már nagy a baj. Minden évben hallani, hogy ünnep előtt megnő a depressziósok száma, mert kevés pénzből nem tudtak nagy ünnepet csinálni. Nem mondom azt, hogy a pénz nem boldogít, mert szükséges ahhoz, hogy szükségleteinket kielégítsük általa, kinek, kinek igényei függvényében. De, ha átveszi az irányítást, akkor ott igenis baj van. Ma fogyasztói társadalomban élünk, amelynek velejárója a folyamatos megújulás, és lecserélhetőség. Nyomon követhető, hogy nem csak a karácsonyi időszakban, hanem az év minden napján, hogyan darálja be a kapcsolatokat, a családokat ez a mai világ. Ellene viszont csak mi tehetünk, a saját életünkben úgy, hogy megnézzük mi a valódi érték, és mi, csak talmi csillogás. Ugyanakkor ilyenkor az öngyilkossági kísérletek száma is növekszik, aminek általában az az oka, hogy a magányos ember hatványozottabban érzi az egyedüllét súlyát, hogy nincs kihez fordulni egy jó szóért, egy érintésért, egy mosolyért.
Vannak persze olyan dolgok, amelyek szükségesek, de sok esetben azért vásárolunk egy 10.” kütyüt”, hogy rabszolgájává váljunk a 11.-nek. Mert, kell, mert ez a trendi. Nem biztos, hogy kell, lehet hogy jó, egy régebbi telefon, televízió, vagy akár számítógép, amivel esetleg nem lehet egyszerre 20 emberrel chatelni, de el lehet menni egymáshoz, lehet beszélgetni élőszóban. Amikor látom a másik tekintetét, az arckifejezését, hallom a hangszínét. És az más. Más, mint a smile jel. Persze, ez több idő, de többet is ad, mindenekelőtt elmélyültebb, igazi, és nem virtuális kapcsolatot. Egy találkozásban benne lehet az érintés, az pedig, már régóta bizonyított tény, hogy az érintésnek gyógyító hatása van. Beszélgettem olyan egyetemistával, aki akkor sem volt otthon, amikor hazajött, mert „anya olvas, apa számítógépezik, velem nem foglalkozik senki”.
Jön a karácsony, amely arra lenne hivatott, hogy az év többi napjára is útmutatást adjon. Hogy mindig mindenkor figyeljünk oda a másikra. Lehet úgy ünnepelni, hogy 2 egyedül élő együtt karácsonyozik, és akkor talán nem adódnak elő az ilyenkor szokásos krízishelyzetek. Lehet beszélgetni, a gyerekkel, férjjel, feleséggel, hogy megtudjuk az érzéseit, mozgatórugóit, és lehet, hogy e beszélgetések alatt újraéled a rég elfeledett szeretet, kialakul a bizalom, a biztonságérzet, a tudat, hogy tartozunk valahova, és számíthatunk egymásra. És ha ez megvan, akkor a gyertyafényes ünnepi vacsora után az sem baj, ha a legújabb „kütyü” van a fa alatt. Mert, akkor már tudjuk, hogy mi mennyit ér,mi, ki a fontos, az igazi a valós, és ez az érzés, ez a biztonság kihathat majd a hétköznapokra, és talán nem lesz elkallódás, nem következnek be tragédiák, nem esnek szét családok. Talán boldogabb, szeretettel telibb lesz a világ! Szeretetteljes karácsonyi ünnepeket kívánok minden kedves olvasómnak!
Muszka Evelin

Olvasd el ezt a cikket is –>  Popper Péter: Talán ez India legfontosabb tanítása az én számomra
KLIKKELJ A TETSZIK GOMBRA ÉS TARTOZZ KÖZÉNK A FACEBOOKON IS!


Katt ide most!