Mire felengedett a fagy, már kiterveltük a veteményes helyét és méretét. Úgy döntöttünk, hogy az idén még nem készítünk kiemelt ágyásokat, mert még alakulóban van a kert, és nem biztos, hogy a mostani lesz a veteményes végleges helye. Már amennyiben a kertet illetően egyáltalán lehet bármiről mint végleges dologról beszélni.

Szóval, most egyszerűen csak felássuk a talajt, majd kis ösvényeket taposunk az ágyások között. Előbb persze alaposan megterveztünk mindent. Az ágyás 1 méter széles és 2,5 méter hosszú (úgy terveztük a szélességét, hogy könnyű legyen a közepéig benyúlni – a gyomlálás végett). Több faj is kerülhet majd, a mennyiség igénytől függően. A tervezés szakaszának része volt a vetőmagok csoportosítása, a vetés térbeli és időbeli megtervezése is.

A vetés időbeli tervezése

A vetőmagokat először vetési idő szerint csoportosítottuk, a csomag hátoldalán található információ szerint. Aztán külön szedtük a palántázandókat. Külön kategóriát képeztek még a virágok, az egyéves dísznövények.

Az egyes hónapokon belüli vetési időpontot a magok tasakja és az általános szakkönyvek nem szabályozzák, de biokertészeknek ajánlott a Hold és a csillagállások figyelembevétele, amiben a vetési naptár segít.

A vetés térbeli tervezése

Miután kialakult a veteményes ágyás-szerkezete, elkezdtük kisakkozni a megfelelő növénytársításokat. Az eredeti terv szerint szomszédoknak szántuk például a kelbimbót az uborkához, a zöldbabot a kelbimbóhoz és a spenóthoz, a retket a salátához, a petrezselymet a retekhez, a sárgarépát pedig a kaporhoz. Azért így társítottuk, mert a felsorolt növények támogatják egymás fejlődését, és/vagy megvédik a kórokozóktól, vagy éppen segítik a beporzó rovarok odacsalogatását. Az ún. rossz szomszédokat pedig igyekeztünk egymástól minél távolabb elhelyezni. Például brokkoli mellé nem terveztünk retket, paradicsom mellé nem terveztünk sárgarépát.

A terv már az első vetéseknél módosult, ugyanis nem tudtuk egy menetben felásni a veteményes egész területét, a korai vetésűek vetési ideje viszont már a nyakunkon volt. Pár héttel később azonban kiderült, hogy nem is vétettünk komoly hibát. Ugyanis (és ez fontos!) a növénytársítások nem igazán működnek szomszédos ágyások között. A társított növényeknek lehetőleg egy ágyáson belül kell lenniük, ideális esetben úgy, hogy érintkezni tudjon egymással a gyökérzetük, esetleg a levélzetük, hajtásaik.

Olvasd el ezt a cikket is –>  Everness 2017 – az első igazán zöld hazai fesztivál

Meglátjuk, hogy az idén mit tudunk még tenni a társítás-ügyben. Minden bizonnyal legalább annyit, hogy egyes ágyások szegélyébe bazsalikomot vagy körömvirágot ültetünk. Ezek a fajok sok zöldségnek hasznos partnerei.

Talaj előkészítés

A kiválasztott terület egy részén eddig évelő gyógynövények voltak, amiket az ásás megkezdése előtt gondosan átültettünk a kerítés mellé. A terület legnagyobb része azonban tele van tarackbúzával, amitől nem ilyen egyszerű megszabadulni. A taracknak a felaprózás meg se kottyan, hiszen pár cm-es darabokról is jól újul. Ezzel szemben az ásóval kiforgatott földből 10-30 cm-es tarackokat tudtunk kihúzni. Egy ásónyom széles, 7 m hosszú területről nagy kosárnyi tarack jött ki.

És biztos, hogy maradt is még bőségesen… Meglátjuk, hogyan boldogulunk vele. A tarack-szelektív mérget, a glifozátot nem szeretnénk bevetni, hiszen kertünk bio, vagyis mérgező vegyszer-mentes. A kitartó, legalább 3-4 éven át folytatott, ásóval, ásóvillával és kézzel végzett gyomlálás várhatóan megteszi majd a hatását.

A felásás után következett a gereblyézés, a még megmaradt nagyobb rögök felaprítása (kapával, gereblyével), és az előbukkanó újabb tarackok kiszedése.

Végül madzagot feszítettünk ki a leendő ágyások határán, majd kitapostuk az utacskákat a felásott és finomra munkált földön.

Kun András, Rév Szilvia
www.okovolgy.hu

KLIKKELJ A TETSZIK GOMBRA ÉS TARTOZZ KÖZÉNK A FACEBOOKON IS!


Katt ide most!