Ramana iránytűje a megvilágosodáshoz:

Egyszer egy Andhra államból érkezett fiatalember így szólt Bhagavánhoz:

— Szvámí, mindenféle könyvet elolvastam a védántáról, mert annyira vágyom a megszabadulásra (móksa), és szeretném
tudni, hogyan érhetem el. Mindegyik könyv különbözőképpen írja le. Sok tanult embert is felkerestem, és amikor
erről kérdeztem őket, különböző utakat ajánlottak. Összezavarodtam, és eljöttem Bhagavánhoz; kérem, mondja meg,
melyik utat válasszam.

Bhagaván mosolyogva így válaszolt:

— Rendben, akkor menj vissza oda, ahonnan jöttél.

Mindannyian jót mulattunk Bhagaván válaszán. Szegény fiú szóhoz sem jutott. Megvárta szépen, amíg Bhagaván kimegy a teremből, majd esdeklő tekintettel a körülötte lévőkhöz fordult:

— Uraim, nagy utat tettem meg idáig nagy reményekkel, nem törődve a költségekkel és a kényelmetlenséggel, mert annyira vágytam rá, hogy megtudjam, hogyan érhetem el a megszabadulást. Hát tisztességes azt válaszolni, hogy menjek vissza oda, ahonnan jöttem? És mi rajta olyan vicces?
Erre valaki a következőket mondta:

— Nem, uram. Ez nem vicc. Ez a legmegfelelőbb válasz a kérdésére. Bhagaván tanítása szerint a „Ki vagyok én?” kutatása a legegyszerűbb út a megszabadulás eléréséhez. Azt kérdezte: „Melyik utat válasszam?”, és ő azt tanácsolta: „Azt, amelyiken jöttél”, azaz ha követi azt az ösvényt, ahonnan az „én” felbukkant, akkor eléri a megszabadulást.

Tetszett a történet? Akkor ne felejtsd el megosztani!

KLIKKELJ A TETSZIK GOMBRA ÉS TARTOZZ KÖZÉNK A FACEBOOKON IS!


Katt ide most!

Olvasd el ezt a cikket is –>  Menjek vagy maradjak?