Mi a közös a kolibriben és az elefántban? Hát a skorpióban, a varacskos disznóban és a papucsállatkában? Egy új tanulmány eredményei alapján a biológia egyik legfontosabb momentuma, mégpedig az, hogy mennyi energiára van szükségük az élethez. A bevitt tápanyagok mennyisége nyilvánvalóan alapvetően meghatározza a viselkedést és azt, hogy egy adott faj milyen életmódot folytat. De vajon mennyi energia szükséges egy-egy egyed életben maradásához? És milyen összefüggésben van ez a testmérettel?

Első pillantásra úgy tűnhet, hogy egy egér, amelynek szíve ötszázat ver percenként, sokkal gyorsabban égeti el bioenergetikai üzemanyagait, mint egy bálna, amely 7 szívdobbanást produkál ugyanennyi idő alatt. Ez az elképzelés évek óta meghatározó pontja a tudományos kutatásoknak, és számos jelentés erősíti meg, hogy az anyagcsere folyamatainak testtömeg-egységekre lebontott gyorsasága egyre csökken, ahogy egyre nagyobb tömegű állatokat vizsgálnak a tudósok.

Anastassia Makarieva és nemzetközi kutatócsoportja azonban kétkedve tekintett ezen eredményekre, mivel szerintük túlságosan is leegyszerűsítik a képet. Úgy döntöttek tehát, hogy annyi mérést végeznek el és hasonlítanak össze a témában, amennyit csak tudnak. Hamar világossá vált, hogy a meglévő adatokkal komoly gondok vannak, mivel azok gyakran csak különféle szervek energiafelhasználását rögzítették, eltérő számú egyedből vontak le következtetéseket, és különböző korú élőlényeket próbáltak energetikailag összevetni.

A felmérés végeztével a kutatócsoport 3006 különböző fajjal kapcsolatban rendelkezett adatokkal, és valami egészen meglepőre lettek figyelmesek: az energiafelhasználás meglepően kiegyensúlyozott képet mutat a fajok mindegyikében. Konkrétan 0,3‒9 watt között alakult az egyedek által (nedves) testsúlykilogrammonként felhasznált energia mennyisége. Ez azért is meglepő, mert nagyon változatos méretekben és formákban érkeztek a vizsgált fajok.

Az energiafelhasználás ilyetén kiegyensúlyozottsága az élővilágon belül arra utal, hogy valamiféle evolúciós optimumról lehet szó. Makarieva elmélete szerint egyszerűen ez a tartomány bizonyult a legsikeresebbnek az anyagcsere sebessége szempontjából, így az energiát ennél gyorsabb vagy lassabb ütemben égető fajok és egyedek hátrányba kerültek az ebben a zónában operálókkal szemben, és lassan eltűntek a porondról.

Olvasd el ezt a cikket is –>  Idilli lak 53 000 Ft-ból! Ősi építészeti technikával, természetes anyagokból!

Érdekes lehet a szűknek tűnő tartomány további vizsgálata is. Hiszen ha valóban ez az anyagcsere-sebesség az optimális, akkor mit nyer egy-egy faj a kicsit lassabb vagy gyorsabb energiafogyasztás révén? Más szemszögből tekintve a dolgot, ha valóban a 0,3‒9 wattos energiamennyiség az, ami egy kilogrammnyi élethez szükséges, akkor lehetséges, hogy meg kellene változtatni az idegen életformák utáni keresés stratégiáját. A NASA azt mondja, hogy a vizet kell keresni. Lehet, hogy eztán az energiát is célszerű lenne követni?

Forrás: ipon.hu, kép: Stefan Lippe

Érdekesnek találtad? Akkor oszd meg másokkal is!

KLIKKELJ A TETSZIK GOMBRA ÉS TARTOZZ KÖZÉNK A FACEBOOKON IS!


Katt ide most!