Amikor az utcán sétálok és figyelem a siető, teli szatyrokat cipelő embereket, elgondolkodom. Vajon
azt ajándékozzák, amire szeretteik vágynak? A karácsony a meghittségtől és csendes készülődéstől válik felejthetetlenné. Gyermekkorok szép karácsonya újra visszatérhetne, ha az emberek nem rohannának, és nem a kötelezően túlélni rovatba kerülne ez az ünnep. Egy aprócska kéz készítette ajándék, ami talán igazából nem is felismerhető, de a lényeg az, ami széppé teszi. A szívből jövő tett az, ami láttatni véli, hogy mi rejlik benne. A nagyi süteménye, a saját mézeskalács, a csemete kézzel készített karácsonyfa dísze. Ezek azok, amiktől szép az ünnep. A dal, ami akkor csendül fel, ha az anya épp készíti az ebédet, vagy amikor a fa csodás ruhát kap. Ráhangolódni a karácsonyra, hogy
egy jó érzés legyen.
Nem szabad, hogy ez az ünnep is egy legyen a napok közül. A karácsony, egy varázslat kell, hogy legyen. Az a fajta varázslat, ami a mesékben is egy csettintésre bekövetkezik. Amitől a morcos arcok mosolyogni kezdenek, amitől anya nem egy idegroncs. Amitől az esti vacsora finom, és mindenki szívesen ül az asztal mellé. Amitől a jókedv és a nevetés lesz a rég várt vendég a vacsora után. Amitől minden emlék megszépül, és azokra is mosolyogva emlékezünk, akik már nem lehetnek velünk. Szép és meghitt ünnep. Amely hóesés nélkül is gyönyörű. Szeretném, ha idén mindenhol békés karácsony
lenne. Ha több szeretet és öröm lenne minden háznál. Este az ablakon benézve mosolygós emberek
ülnék körbe a családi asztalt. Együtt énekelnék a karácsonyi énekeket. Kívánom, hogy áldott legyen mindenki ünnepe ebben az évben.

Kissné Deczki Natália

KLIKKELJ A TETSZIK GOMBRA ÉS TARTOZZ KÖZÉNK A FACEBOOKON IS!


Katt ide most!