A Farkaskő-dűlőben barlanglakásaiban az alkotótelep képzőművészeti, zenei, tájépítészeti összejöveteleknek ad otthont. Ez a terület egy, a természetbe olvadó, azzal együtt lüktető, élő tér, ahol ember és természet együtt dolgozik.

A falusiak 1997 körül főleg gazdasági célra – terménytárolás, borospince, szerszámos műhely – használták a barlanglakásaikat. A legtöbben különálló házakat építettek, és megszabadultak föld alatti lakásaiktól. A szegénység eltemetett, elfeledett helye Noszvajon lassan enyészetnek indult, a kőkultúra nyomai, emlékei korszerűtlenné váltak.

Szobrászok mentették meg az épületeket: Az elkoszolódott meszelés rétegeit lefaragták, s így feltárult az addig rejtett kőszerkezet, a falak lélegezni kezdtek. Tevékenységük, s kitisztuló terek több fényt kívántak, megnagyobbították hát a nyílásokat. A fény beáradása hívta életre a belsők kitágításának gondolatát.

Megtisztították a több évtizede halmozódó szemétkupacoktól a belső tereket, udvarokat. A paraszti eredetű térhasználat egységeit az általuk elképzelt térszemlélet, térhasználat szerint kezdték átalakítani.

(Forrás: sokszinuvidek.24.hu, Kandász Travel)

Tetszett? Akkor ne felejtsd el megosztani! 

KLIKKELJ A TETSZIK GOMBRA ÉS TARTOZZ KÖZÉNK A FACEBOOKON IS!


Katt ide most!

Olvasd el ezt a cikket is –>  Ezt neked sem érdemes kihagyni...