Nemrégiben jelent meg a Ma&Holnap magazin kiadójának első könyve, amely a Zöldellő Egy­ház címet kapta. Hogyan kapcsolódik egymáshoz e két szó? Szorosabban, mint elsőre gon­dolná! Az interjúkötetben nyolc vallás vezetője nyilatkozik arról, hogy az adott egyházon belül miként és mekkora hangsúllyal jelenik meg a fenntartható fejlődés gondolata. A könyvben megszólal Krisna-völgy alapítója, Sölétormos Jenő is, aki a húsz éve fennálló önellátó gazda­ság és közösség sikerének titkába avat be. Mi kell hozzá? Tudatosság, szolgálat és szeretet.

Krisna-völgy évente több mint húszezer láto­gatót fogad, így joggal nevezhetjük a hazai ökoturizmus fellegvárának. Miben különbözik más ökofalvaktól?

A védikus szemlélet egyik alapvető eleme az „odaadó szolgálat”, azaz a szeretetteljes gondoskodás a többi élőlényről, a minket körülvevő természetről, és egy élő kapcsolatban kiteljesedő elmélyült meditáció minden élet Forrásán. Magyarországon ma már legalább egymillió ember éli az életét egy újfajta látásmód szerint, részben a Krisna-völgyben megvalósított önfenntartó gazdaságnak és közösségnek köszönhetően, melynek a fejlődését folyamatos érdeklős kíséri. Ezt az újfajta látásmódot leginkább az ökospirituális jelzővel lehetne jellemezni. Ilyen értelemben Krisna-völgy az első „ökospirituális városállamnak” is tekinthető. Szerintem Krisna-völgyet ez a jól láthatóan a fenntarthatóságra és a lelkiségre alapuló egységes kultúrája, szervezettségének kiemelkedően magas foka és az önellátó gazdasági rendszere által elért autonómiája az, ami markánsan megkülönbözteti a többi ökofalutól.

Az öko és a spirituális jól csengő fogalmak manapság, ám ez a szókapcsolat mégis szo­katlan. Mit ért pontosan alatta?

Az öko előtag a környezettel való komplex viszonyra utal. Az elmúlt évszázadban az emberi tevékenységek jelentős és mára talán visszafordíthatatlan környezeti változásokhoz vezettek, melyek az emberiség létét is komolyan veszélyeztetik, ezért életbevágó, hogy a környezettel való kapcsolatunk tudatos legyen.
Az öko kifejezés szerencsére a köznyelvben ma már nemcsak a környezettel való kapcsolatra utal, hanem olyan tudományos ismeretekre alapuló jövőstratégiára is, amely komplexen, egymásra hatásukban értelmezi az életünk társadalmi, gazdasági és környezeti viszonyait. Az ökospirituális jelzőt akkor használjuk, amikor az életünknek az imént említett komplex ökologikus, de még csak materiális, anyagi felfogásán túlhaladva, azt egy holisztikus szemléletnek megfelelő lelki dimenzióval egészítjük ki. Így a teremtés isteni erejét magunkban és a világban megtapasztalva, az Életet egy csodálatos egységben élő, tudatos organizmusként fogjuk fel.

Olvasd el ezt a cikket is –>  A világ legidősebb vegán testépítőjének üzenete

Olyan világban élünk, ahol a materiális javak határozzák meg, hogy ki mennyit ér. Az anyagi-szellemi egység eltorzult. Mit tehet ez az újfajta látásmód az egyensúly helyreállításáért?

Az ökospirituális társadalomfejlesztés a valóságnak egy egyetemes testi-lelki, azaz anyagi-szellemi egységen alapuló felfogásán alapszik, amelyből következik, hogy a boldog élethez való jog nemcsak az emberi lényeket, hanem minden élőlényt egyaránt megillet, az életük harmonikus fenntartásához szükséges természeti környezettel együtt. Ez a felismerés tehát egyfajta természetjogból fakadó egyenlőséget teremt minden élőlény között, ami által meghaladhatjuk a humanizmus emberközpontú világképét és beláthatjuk, hogy nem az ember a teremtés koronája. Az emberiség a csintalan kisgyerek és a makacs, önpusztításra is hajlamos kamasz után most egy olyan felelősségteljes felnőtt korába léphet, aki a boldogságát nem a természet korlátlan kihasználására irányuló büszkesége által, hanem a vele való szeretetteljes egységben megélhető alázatban találhatja meg. Hiszek abban, hogy egy új lelki reneszánsz előtt állunk, aminek nem az intézményes vallások dogmái, hanem a saját szellemi lényünk isteni teremtő erejéről való tudatosodás és az ebből fakadó egészéges és szuverén lelkiség lesz az alapja.

Miként lehetne az embereket rávilágítani arra, hogy amerre a világ halad, az nem a jó irány?

Égető szükség lenne arra, hogy a már most is ökospirituálisan gondolkodó és élő emberek utat találjanak egymás felé. Ez a kifejezés betölthetné a hívószó szerepét, hiszen az ökospiritualitással bárki azonosulni tud vallástól, vagy más spirituális közösségtől függetlenül. Sőt, ez alá az „ernyő” alá a zöld szervezetek is beférnek. Jelenleg azon dolgozom, hogy egy olyan közösséget, egyfajta szellemi, alkotói műhelyt hozzak létre, amelynek szemléletformáló tevékenységébe minden felelősen gondolkodó ember bevonható. Ahhoz, hogy a természet ellen okozott kárt jóvá tegyük, új eszközökre, módszerekre lesz szükség. Ezeknek a kialakítása most a legfontosabb feladatunk.

Olvasd el ezt a cikket is –>  "Ha gondozója vagyok a tájnak, el fog tartani!" - Ökokertek nyitották meg kapuikat.

Doró Viktória

KLIKKELJ A TETSZIK GOMBRA ÉS TARTOZZ KÖZÉNK A FACEBOOKON IS!


Katt ide most!