Pár éve felkért egy életmódközpont, hogy tartsak egy két alkalmas előadást az ájurvédáról. Először rengeteg fejtörést okozott. Elképzelni sem tudtam, hogy egy két alkalmas hétvégi előadásban mit lehet elmondani az ájurvédáról, úgy, hogy az érthető legyen mindenki számára és hasznát is lássa az elhangzottaknak. Miután jómagam évek óta tanulmányozom itthon és Indiában egyaránt, és még mindig vannak területei, amit még évekig fogok tanulni, nos nem kis kihívást jelentett.
Aztán mikor elmúlt a pánikom és végig tudtam gondolni, rá kellett jönnöm, hogy igazából a dolog pofon egyszerű. Az ájurvédikus életmód és gyógyítás legalapvetőbb tézise, hogy három különböző testtípust határoz meg (váta, pitta, kapha), és akár a táplálkozásról, akár a betegségek megelőzéséről, akár a kialakult problémák gyógyításáról van szó, először mindig az egyéni alkatot határozza meg, és aszerint ajánl megoldásokat.
Egyre erősebben éreztem, hogy ha azt megértenék az érdeklődők, hogy melyik testtípusba tartoznak, ha látnák a mentalitás, az életmód, a táplálkozásbéli különbségek és annak fontosságát, akkor máris megváltoztattuk az életüket. Adtunk valami olyan útmutatót a kezükbe, amin el lehet indulni egy teljesebb élet irányába. Ezt pedig meg tudom valósítani két nap alatt.
Persze az első előadásomnál még nem voltam ennyire magabiztos. Az első nap végén még izgatottan néztem a sok új kifejezéssel, új szemlélettel megtöltött fejeket. Volt olyan csoportom, ahol csak 50 feletti hallgatóim voltak. Mikor megláttam, azt gondoltam, ha őket nem tudom elégedetté tenni, akkor ők lesznek azok, akik a nap végén mennek a központ vezetéséhez és visszakérik a pénzüket. Aztán eljött a második nap és legnagyobb örömömre az emberek értették, amit meg szerettem volna osztani velük. Bátran válaszoltak a témában feltett kérdésekre, és mikor kifelé menet a recepciós lány megkérdezte őket, milyen volt a tanfolyam, az emberek őszinte jókedvvel és elégedetten válaszolták, hogy remek.
Idővel egyértelművé vált, hogy az a két nap, ami elsőre olyan hihetetlenül kevésnek tűnt, pont elég arra, hogy a kislétszámú csoportos foglalkozás keretében az emberek megtanulják külön választani az alkatokat, hogy megértsék melyik milyen tulajdonságokat hordoznak magukban. Hogy megnézzük ő maga melyikbe tartozik, és lássa, hogy annak milyen velejárói vannak. Hogy milyen sajátosságait köszönheti az alkati adottságainak, és hogy milyen életmódbeli és táplálkozási szokásokra kell odafigyelnie ahhoz, hogy egészségesebben élhesse az életét. Hogy a táplálkozásnak meg vannak a napszakhoz, évszakhoz kötött velejárói.
Ez a két nap nem arról szól, hogy ájurvéda szakértőket képezzünk. Arra talán a két év is kevés lene. De sokat segít megismerni magunkat, felismerni a saját testünk adta határokat és képességeket, mentális sajátosságokat. Felhívni a figyelmet a olyan kérdések fontosságára, mint a típusunknak megfelelő táplálkozás, a napirendünk kialakítása. Nem hiszem, hogy mindenkinek ájurvédát kell tanulnia, hogy panycsakarmával (tisztítás és gyógyítás) kell foglalkoznia, de az biztos, hogy egy ilyen két napos testtípus meghatározással és azok megértésével foglalkozó csoportos foglalkozásra mindenkinek szüksége lenne.
Sok visszajelzést kapok arról, hogy a hallgató hazament és felmérte a családját. Férje, párja, gyermekei milyen dosába (testtípusba) tartoznak, milyen betegségekre hajlamosak, mi az összefüggés köztük. Hogy hogyan változtatott eztán a konyháján, hogyan kezdtek el kirándulni, gyógyteákat fogyasztani, több gyümölcsöt enni, természetesen a megfelelő napszakban. És legfőképp, hogy mennyi örömöt jelent számukra, hogy tudatosabban élik életüket, hogy több mindent tesznek egészségükért.
Ezért ma már nem kérdéses számomra, hogy lehet e ájurvédáról beszélni egy-két napos előadásokon. Lehet, mert nem bonyolult filozófiát, nem szanszkritül tanítunk, hanem egyszerű kézzelfogható gyakorlati tanácsokat adunk a hétköznapjaink megéléséhez, ételeink elkészítéséhez, gyermekeik testi és lelki táplálásához, hogy az életünk valóban teljesebb legyen. Mi ez, ha nem az egészségesebb élet kulcsa?
