Lapozz bele a 108.hu Magazinba. Klikkelj az 'Click to read' gombra. A legújabb számért regisztrálj: 108.hu/magazin

108 Webáruház

Táplálkozástörténelem – Ételek régen és ma

ŐSKOR NÖVÉNYI TÁPLÁLKOZÁSA

A táplálkozástörténelem az emberek táplálkozását vizsgálja az ősidőktől kezdve napjainkig.

Összefüggéseket keres, hogy az egyes külső tényezők (háború, éghajlati változások, ideológiák) miként befolyásolták az étkezés alakulását.

A klíma hűvösebbé válása például más növények termesztését teszi lehetővé, ezért vagy fajtát váltottak és egy hidegtűrőbb növényt részesítettek előnyben, vagy változtattak az étkezés összetételén.

Háborús időszakban a szükség miatt előtérbe kerül a leleményesség: miként lehet a legyszerűbb alapanyagokat emberi fogyasztásra felhasználni.

Eszmék, divat

Az eszmei áramlatok, egy-egy kor divatja is megnyilvánul a táplálkozásban. A középkor végén megjelenő reneszánsz például nem csak a gondolkodásmódban, hanem a táplálkozásban is újjászületést hozott.

Egy-egy élelmiszer divatja addig tartja magát, amíg nehezen beszerezhető. A középkor keleti fűszereinek népszerűségét az idővel jelentkező túlkínálat miatt lekörözte az addig szinte ismeretlen cukor.

Napjaink gondolkodásmódjára ugyanez jellemző, sokszor a drágán elérhető után vágyakozunk és megfeledkezünk a rendelkezésre álló, de ugyanolyan hasznosról.

A legrégebbi élelemszerzési forma nagy valószínűséggel a gyűjtögetés volt, gabonák, gyümölcsök, zöldségek, gombák és fűszerek alkották az akkori étlapot.

Ősgabona

Gabonákat már a földművelés kialakulása előtt is fogyasztottak, a vadon nőtt szemek összegyűjtésével. Legősibb gabona valószínűleg a vadköles volt.

A köles lúgosító hatású, jótékony hatást gyakorol a bőrre, körömre és a fogakra.

A gabonákkal (köles, búza, árpa) levest sűrítettek, vagy őskori lepény-kenyeret készítettek belőlük.

Kövön sült lepény

A lepényt izzó köveken készítették. A tésztát durvára őrölt gabona és víz keverékéből állították össze.

A kovászt csak később fedezték fel. A tészta a napon vagy melegen hagyva megerjed, azaz kovász jön létre, ettől pedig a kenyér levegősebb és magasabb lesz.

Kőkorszaki leves

Az őskori leves készítése a következőképpen történhetett: Földbe vájt üregekbe tették az alapanyagokat (magvakat, leveleket, gyökereket, gumókat), majd izzó köveket tettek bele. A forró víztől az élelem megpuhult.

Fűszerezésre hamut és illatos növényeket alkalmaztak. Később homokból kiáztatott sót.

Édesítésre a vadméhek mézét, vagy a juharfa nedvét használták.

Gazdálkodó ember

A földművelés kialakulásával, a termesztett növények sorai között megtaláljuk a hüvelyeseket pl. csicseriborsó, bab, lencse, csillagfürt.

A hüvelyesek sok növényi fehérjét tartalmaznak, fontos szerepet töltenek be a vegetariánus étrendben.

A zöldségfélék közül a retek, a paszternák, a sárgarépa termesztése, a fűszerek közül a mustár, a turbolya, a köménymag szintén létezett már abban az időben.

Az olajos magvak közül ismerték és fogyasztották a mákot. Előnyös tulajdonsága, hogy sok vasat és kalciumot tartalmaz, erősíti a csontokat.

Gyűjtsünk ma is!

A gyűjtögetés a későbbi korokban is fennmaradt, bizonyos formái egészen napjainkig (pl. erdei gyümölcs-, gyógynövénygyűjtés).

Gyűjtötték és fogyasztották a vadon nőtt gumókat (pl. csicsóka) és gyökereket (pl. bakszakáll, feketegyökér,
torma).

A salátafélék, leveles növények (pl. pitypang, katáng, csalán) fogyasztása különösen előnyös, hiszen lúgosító hatásúak, klorofillben gazdagok, így tisztítják és méregtelenítik a szervezetet.

A szabadon gyűjthető növények szedésekor ügyeljünk arra, hogy szennyeződéstől távoli helyekről szerezzük be őket.

Kálmán Renáta
www.lettudatos.com

-------------------------------------
Szeretnél te is cikket írni a 108.hu Magazinba és a portálra? Olvasd el hogyan teheted ezt meg..

Share and Enjoy

  • Facebook
  • Twitter
  • LinkedIn
  • Email
  • Google Plus

Leave a reply

Email
Print