A nyugati orvostudomány az elmúlt tíz évben fejlődésen ment keresztül, melynek köszönhetően ma már nem kérdés, hogy egészségügyi szempontból helyes-e a lakto-vegetáriánus táplálkozás. Abban azonban még nem értenek egyet, hogy javasolható-e gyermekeknek, áldott állapotosoknak és szoptatós anyukáknak is ez a „reform” táplálkozási irányzat. Ezeket a kételyeket szeretnénk most elolszlatni.

A leggyakoribb aggodalom az, hogy nem alakulnak-e ki hiányállapotok vegetáriánus gyerekeknél a vas, a B12 vitamin és a D-vitamin terén, elegendő-e a fehérje és az energia bevitelük, valamint a húst fogyasztó, hasonló korú gyermekekhez képest nem csökkent-e a fizikai és szellemi teljesítőképességük.

Már a nagymamáink is tudták, hogy a sötétbordó gyümölcsök, a csipkebogyó, a spenót, a zöldborsó és zöldbab, a cékla, a sütőtök, a káposzta és a paprika sok vasat tartalmaz. A teljes kiőrlésű gabonákban, a búzacsírában, az amarantban, a zabpehelyben, a mákban, a szezámmagban, a napraforgómagban, a mandulában, a kesudióban, a mazsolában, az aszalt sárgabarackban és szilvában is bőségesen található vas, amelyekből az jobban fel tud szívódni, mint a leveles zöldségekből.

A közvélemény szerint B12- és D-vitamin csak állati eredetű élelmiszerekben van jelen. A tévhitek elkerülése érdekében nem árt, ha tisztában vagyunk a pontos tényekkel, mivel a B12 vitamin nem kötődik sem az állati, sem a növényi szervezetekhez. Baktériumok
állítják elő a B12-vitamint, akár állatban, akár növényben találhatóak. D2-vitamint a tej, tejtermékek és növényi eredetű élelmiszerek is tartalmaznak, a D3-vitamin pedig a bőrünkben az ultraibolya sugarak hatására keletkezik előanyagából, a 7-dehidro-koleszterinből.

A jól összeállított lakto-vegetáriánus étrendben minden esszenciális aminosav megtalálható, ami a fejlődésben lévő szervezet számára szükséges. A lakto-vegetáriánusok fehérjeforrás palettája igen változatos lehetőségeket kínál. A biológiai érték tekintetében a legjobb fehérjeforrásnak a tej számít, ami 100%-ban tartalmazza az összes aminosavat, ezért önmagában is teljes értékű fehérje. Egy másik jelentős növényi fehérjeforrás az amarant, amely egy leveles zöldség, de a magját gabonákhoz hasonlóan lehet felhasználni
pl. kásaként, lisztté őrölve vagy pattogtatva müzliként.

Olvasd el ezt a cikket is –>  Se fúrás, se tömés! Új módszert találtak londoni fogorvosok a fogszuvasodás kezelésére!

Figyelembe vesszük továbbá azt, hogy a gyermekeknek nagyobb az energiaszükségletük, több kalciumra, D- és C-vitaminra van szükségük, valamint fontos számukra a változatos szín és ízvilág. Gondoljunk mindig a közlekedési lámpákra, amikor a gyermekek étrendjét állítjuk össze, tehát ügyelünk arra, hogy az ennivalójukba gyakran kerüljenek piros (cékla, sárgarépa, szezonális piros-bordó gyümölcs), sárga (sütőtök, paprika, zeller) és zöld (spenót, mángold, borsó, bab, saláta) ételek, ezáltal minden fontos vitaminból, ásványi anyagból és nyomelemből bőven jut a szervezetükbe. A friss biogyümölcsökön és biozöldségeken kívül fontos, hogy minden nap kapjanak változatos gabonaféléket, mint a teljes kiőrlésű búza, hajdina, rizs, köles, zab és amarant, valamint tejtermékeket és olajos magvakat.

Az Amerikai Táplálkozástudományi Társaság és a Kanadai Dietetikusok 2003-ban közös hivatalos állásfoglalást tettek közzé szakmai folyóiratban a lakto-vegetáriánus táplálkozásról, és kijelenti, hogy a jól tervezett laktovegetáriánus táplálkozás egészséges, megfelelő tápértékű bármely életszakaszban, ideértve a terhességet, a szoptatást és a gyermekkort is. Kielégíti a csecsemők, gyermekek és serdülők tápanyagszükségletét és segíti a normális fejlődésüket, valamint előmozdítja az egész életre szóló egészséges táplálkozási szokások megalapozását. Ráadásul számos betegség kialakulásának jóval kisebb a rizikója, mint a húst fogyasztóknál, többek között az elhízás, a cukorbetegség, a magasvérnyomás, a magas vérzsírszintek, a szív- és érrendszeri betegségek, az emlő-, a tüdő-, vastagbélrák, a köszvény, az epekő- és a vesekőbetegség esetében. A Magyar Táplálkozástudományi Társaság is elfogadja a lakto-vegetáriánus táplálkozást, sőt az orvosi egyetemek egyik hivatalos gyermekgyógyászati tankönyvében (Maródi László 1998) is azt olvashatjuk, hogy a szakszerűen összeállított lakto-vegetáriánus táplálkozású gyermekeknél nem áll fenn veszély hiányállapotok kialakulására.

5-6 hónapos csecsemőknél szoptatással párhuzamosan már javasolt elkezdeni a szilárd ételek fokozatos bevezetését, először alma- és sárgarépapürével, majd krumpli, sütőtök és spenót adásával. A legjobb, ha a saját magunk által megtermelt biogyümölcsöket és zöldségeket használjuk a bébiételek otthoni elkészítéséhez, mint ahogy nálunk, Krisna-völgyben történik. Amikor már az első fogaik kibújnak alul és felül, akkor műanyag rágóka helyett érdemes inkább egy szelet almát vagy sárgarépát a kezükbe adni, amely masszírozza az ínyüket és erősíti fogaikat is. Ezáltal egyrészt megszeretik a gyümölcsök és zöldségek természetes ízeit, másrészt időben elkezdik a prevenciót, minthogy az almát „univerzális gyógyételként”, a sárgarépát pedig a bőr és a szemek védelmező „specialistájaként” dicsőítik a táplálkozási szakértők.

Olvasd el ezt a cikket is –>  A savasodásról

Dr. Farkas Veronika /
Szundarí déví dászí

KLIKKELJ A TETSZIK GOMBRA ÉS TARTOZZ KÖZÉNK A FACEBOOKON IS!


Katt ide most!

'