A korai vetésű fajokat néhány hét leforgása alatt sikerült a helyükre tennünk: szabadföldbe vagy palántanevelési céllal tejfölös poharakba. A talajt idén csak viszonylag kis területen ajándékoztuk meg komposzttal. Bár a bio zöldségtermesztés egyik lényeges eleme a talaj megfelelő minőségű és mennyiségű szerves anyaggal való ellátása, jelentősebb mennyiségű érett komposzt híján, és bízva abban, hogy frissen feltört talajunk megfelelő minőségű, idén nem végeztük el a teljes területen ezt a fontos műveletet.
A komposztálást viszont természetesen elkezdtük, pontosabban tovább építjük az előző lakó kupacát. Mindazonáltal ajánljuk mindenkinek, hogy ebben ne kövesse idei példánkat! Komposzt hiányában kertészeti szakáruházakban vásárolható érett marhatrágya, és feltétlenül javasoljuk saját kerti komposzt készítését is! Hiszen egyrészt szépen újrahasznosítható így a konyhai szerves hulladék, másrészt fontos a talajok természetes módon történő javítása.
Márciusban több hullámban elvetettük a következő fajokat: Cukorborsó, velőborsó, kapor, feketegyökér, lóbab, spenót, mángold, kétféle sárgarépa és kétféle petrezselyem (fehérrépa), retek, korai fajta saláta. Amiből két félét vetettünk, abból az egyik korábban lesz betakarítható, a másik tovább bírja, jótékonyan kitolva a szedés időintervallumát. Két ágyás is lett mángoldból, mert tudjuk, hogy itt jól érzi magát (a korábbi lakó is vetett, késő ősszel még szedhettünk belőle). És persze a mángold nagyon sokrétűen használható, csodálatos levélzöldség!
A cukorborsót a köznyelv gyakran más zöldborsó fajtákra (velőborsó, kifejtő borsó) használja. Hivatalosan azonban a cukorborsót zsenge, széles, lapos hüvelyével együtt fogyasztják, amikor a borsószemek még nem fejlődtek ki benne. Sajnos hazánkban még nem eléggé elterjedt. Pedig érdemes kipróbálni, csodálatosan zsenge és kiváló ízű zöldség! Na és a feketegyökér. Erre mi is nagyon kíváncsiak vagyunk, mert még soha nem kóstoltuk. (Nem is vetettünk belőle túl sokat, idén meglátjuk, hogyan szerepel.)
Vetés előtt többé-kevésbé kitarackoztuk, gereblyével elegyengettük a talajt. Majd a zacskón megadott sortávolságnak megfelelően egy kis kapával párhuzamos barázdákat húztunk. Egy ágyásba általában 3 párhuzamos vetőbarázda fért el.
A magvak vetés előtti áztatása egyike az alternatív biokertészeti fogásnak. A Krisna-völgyi kertészek javaslatára a magokat egy-két órára kamilla és kakukkfű langyosra hűlt főzetébe áztattuk vetés előtt. Azt mondják, úgy lett volna az igazi, ha a tökféléket (tök, uborka, dinnye) tejben, a babféléket pedig tejsavóban áztatjuk, s csak az egyéb, kis méretű magvakhoz alkalmazzuk a kamillát és/vagy a kakukkfüvet és/vagy reszelt torma főzetet. De azért így is jó, ellenállóbbak lesznek a növények a kártevőkkel, betegségekkel szemben.
Az áztatás és a vetés között feltétlenül érdemes a magokat egy rövid időre száradni hagyni (épp csak a felszínük száradjon meg), hogy vetésnél ne tapadjanak a kezünkhöz, hanem peregjenek. Ha ezt nem tesszük, az eléggé megnehezíti – főleg a kisméretű – magok egyenletes eloszlatását a sorban. (Ahogy ezt mi is megtapasztaltuk… nem baj, majd egyelünk, ahol túl sűrű lett.)
Mikor vessünk? – Vetési Naptár a mindennapokban
A biokertészeti módszerek közül Krisna-völgyi tanácsadóink második legfontosabb javaslata – a talaj szerves trágyázása után – a Hold és a bolygóállások figyelembe vétele gyakorlatilag minden kerti munkánál.
Tapasztalatok szerint a kozmosz jelentős hatást gyakorol a növények fejlődésére. Például másféle hatások érvényesülnek leszálló és felszálló holdfázis esetén (ez nem azonos a telő és fogyó Holddal!), és a különböző állatövi jegyek szerint. Hogy ez pontosan mit jelent, ahhoz nem értünk, szerencsére azonban rendelkezésünkre áll az ún. „Vetési naptár”, ami jól áttekinthetően, napra lebontva közli, hogy aznap termés-, virág-, levél- vagy gyökér nap van-e, illetve hogy mikor vannak az ültetési időszakok.
Termésnapon például olyan növényeket érdemes vetni és kapálni, gondozni, amelyeknek majd a termése (gyümölcse, hüvelyeseknél a magja, stb.) lesz ehető. Levélnapon foglalkozzunk a leveléért, száráért termesztett növényekkel (mángold, spenót), és így tovább.
A Krisna-völgyi tapasztalatok mellett még egy vonalon ráerősítést kaptunk a Vetési Naptár használatára: az egyik Fenntarthatósági Nyílt Napunkon vendégünk volt a Corvinus Egyetem soroksári bio tangazdaságának vezetőnője. Elmesélte, hogy évek óta végeznek tudományos kísérleteket a Vetési naptárral, és a kísérletek szignifikánsan igazolják a Vetési Naptár helyességét. A Vetési Naptár megvásárolható a Biokultúra Szövetség irodájában: Budapest, VI. Anker köz 2-4. III/4. www.biodin.hu Tel.: 1/200-78-67
Amúgy személyes tapasztalat, hogy a Vetési Naptárhoz való igazodás újabb keretet ad az ember napjainak. Tudatosabb lehetek arról, hogy éppen ma éppen mit csináljak a kertben, és miért pont azt. Mert hát tennivalóból ugye nincs hiány…
Sikeres időbeosztást mindenkinek!
Rév Szilvia, Kun András
www.okovolgy.hu
