Már csak az utcákon heverő elárvult fenyőfák őrzik a karácsony ünnepi emlékét. Mindaz, amire heteken át készültünk és várakoztunk, egy szempillantás alatt elmúlt. És a nyomában nem maradt más, csak a hosszú sorban állás a zsúfolt üzletekben a felesleg ajándékokkal a kezünkben, néhány szelet kiszáradt mákos bejgli, elunt ünnepi dekorációk és a végtelen hosszúnak tűnő, szürke január. Pedig ez nem volt mindig így. Bár a történet nagyon régi időkre nyúlik vissza, szeretném mégis megosztani azt az elfeledett szokást, ami ma újra reneszánszát éli egy szűk körben. Ez a szokás az otthoni füstölés.

A régi időkben létezett egy hagyomány, amely tizenkét napon át tartott és a téli napforduló és a háromkirályok ünnepe közti időszakot ölelte fel. A mai naptárakban ezt az időszakot december 25-e éjféltől január 5-e éjfélig jelölik. Úgy tartották, hogy ez az időszak energetikailag gazdag periódus, ezért a külvilág felé irányuló aktivitást az emberek csökkentették és teret engedtek a belső munkának és a mélyebb szinten végbemenő lelki folyamatoknak. Füstöléssel támogatták az előbb említett belső lelki tevékenységeket, valamint ezzel a technikával tisztították meg lakóhelyüket és környezetüket is, felkészülve az újabb esztendő eljövetelére. A tizenkét nap szimbolikus jelentőséggel bírt és bír még ma is. A Tarot 12-es lapja az Akasztott embert ábrázolja. Ez a kártya azt a holtpontot szimbolizálja, amelyet egy áldozattal lehet leküzdeni, mielőtt egy új időszak kezdetét vehetné. Itt tulajdonképpen az egyén feláldozása szükséges: feláldozni a megszokásokat, a merev nézőpontokat és mindazt, ami már nem szolgálja az egyén fejlődését és előrehaladását. Jól mutatja mindezt a lapon felrajzolt 1-es és 2-es szám. Amíg ez a két szám nem egyesül 3-assá (új nézőpont, új lehetőség, új megoldás), addig nem születhet meg egy új ciklus kezdete. A tizenkettes szám értelmezhető a 3 és a 4 szorzataként is, ahol az előbbi az isteni hármast, míg az utóbbi a földi négyest képviseli és ezekből áll össze az eszményi szám, amely további időhatárokat szimbolizál itt a Földön. Megtalálhatóak az év tizenkét hónapjában, a Zodiákus tizenkét jegyében, valamint a nappalok és éjszakák egymást váltó 12 órás ciklusában is.

Az illatok, így a füstölés is képesek megváltoztatni hangulatunkat és tudatállapotunkat, ezért segítik és támogatják a belső lelki folyamatokat és munkákat is. Az illatok utat nyithatnak emlékeinkhez és érzelmeinkhez, hogy rajtuk keresztül kapcsolatba léphessünk énünk nehezen megközelíthető részeivel. Tizenkét zord éjszakaként is ismert volt ez az időköz, hiszen a tél legveszedelmesebb periódusát jelentette bizonyos területeken. A hiedelem úgy tartotta, hogy ezek a napok a közelgő esztendő egyes hónapjainak előhírnökei. Esős márciust jósoltak, ha a harmadik nap csapadékos volt.

A füstölés és a füstölő keverékek elkészítése egyszerű, mégis nagyon kreatív eljárás. A keverék alapját mindig valamilyen gyanta képezi: tömjén, sztórax, kopál vagy mirha. És ehhez az alaphoz adagolhatunk különböző szárított virágokat és fűszereket: levendula, kamilla, rózsaszirom, pacsuli, kardamom, szegfűbors, csillagánizs, fenyő tűlevél, kakaóbab, szerecsendió… stb. A hozzávalókat illetően nincsen szabály, érdemes kísérletezni. Az aktuális érzelmi állapotunk, hangulatunk és lelki szükségleteink úgyis az orrunknál fogva fognak vezetni bennünket. A füstölőkeverék elkészítéséhez egy tiszta mozsárra van szükség, amelyben a hozzávalókat finoman megtörjük. A füstöléshez szüksége van még egy legalább hat centiméter magas füstölőedényre, füstölőrácsra és mécsesre. Helyezzük a rácsot az edény tetejére, szórjunk rá a keverékből és gyújtsuk meg alatta a mécsest.

Élvezzük a füst látványát és illatát, és engedjük, hogy emlékeket, történeteket, rég elfeledett érzéseket hozzon a tudatunk felszínére.

Kovács Kata

KLIKKELJ A TETSZIK GOMBRA ÉS TARTOZZ KÖZÉNK A FACEBOOKON IS!


Katt ide most!