Ha valaha volt már párkapcsolatod, akkor jó esély van rá, hogy találkoztál ezzel a dilemmával.
A közelmúltban láttam a „A szív hídjai” című filmet, mely szintén ezt a témát boncolja. De ebben a helyzetben már nem lehetséges a tiszta döntés, hiszen itt már egy családról is beszélünk. A film csúcspontja a jelenet, amikor a kereszteződésben a férfi várja, hogy a nő meghozza a döntést. A nő pedig a férje mellett ülve elképesztő nyomás alá kerül. A keze ráfonódik az autó kilincsére, hol az előttük álló férfit fürkészi, aki által ismét – vagy talán életében igazán először – átélte a szenvedélyt, hol pedig a férjére, akivel 15 évet tudhat maga mögött, két gyerekkel. Itt minden pillanat és minden apró rezzenés számít. Hogy végül született-e döntés és azt ki hozta meg valójában? Nézd meg és döntsd el magad.
Azt gondolom, ha már valaha felmerül a kérdés, hogy „Menjek vagy maradjak?”, az nem véletlenül történik. Ott a közös történetben már apró törések történtek, amik nem lettek orvosolva. Szavak, amiket nem mondtatok ki, mondatok, amiket meggondolatlanul vágtatok egymás fejéhez, elszalasztott bocsánatkérések, stb. Ilyenek minden kapcsolatban vannak. Ami nem mindegy viszont, hogy milyen arányban vannak jelen és mennyire vagytok bátrak, hogy szembe nézzetek a félelmeitekkel és felvállaljátok az őszinteséget magatokkal és a másikkal szemben.
Most egyáltalán nem kell nagy dolgokra gondolnod, sőt. Az élet épp apró dolgokból épül fel. És ennek is van előzménye. Mégpedig az, hogy mennyire vagy képes felvállalni saját magadat, mennyire tartod magadat szerethetőnek, tisztában vagy-e a saját szükségleteiddel és igényeiddel és ennek hangot is tudsz-e adni? Vagy most épp azért nem mondod ki a másiknak, mert feszült, aztán a gyerekkel kapcsolatos kérdések a fontosak, legközelebb Te vagy túl fáradt hozzá vagy éppen most annyira jól érezitek magatokat együtt, hogy kár lenne ezt elrontani. Csakhogy ezáltal saját magadat árulod el és senki nem fog kitüntetni Téged, amiért Magadat sosem helyezted elsőnek a sorban. És akárhogy is nézzük, előbb-utóbb bele fogsz roppanni ebbe.
Amikor megjelenik a „Menjek vagy maradjak?” kérdés, ez önmagában nem rossz vagy jó dolog. Sokkal inkább egy lehetőség. Vagy képesek vagyunk arra, hogy rendezzük a kapcsolatunkat, végre őszinték legyünk magunkhoz és egymáshoz. Vagy pedig már annyi kár keletkezett, hogy nincs más lehetőség, csak a továbblépés. Épp úgy, mint a betegségnél is van még az a pont, amikor képes maradéktalanul regenerálódni a szervezetünk, de ha ezt átlépjük, a következményit egy életen át viselnünk kell. Több kliensemmel dolgoztam a párkapcsolati krízisén. Őszintén mondom, hogy szakemberként többnyire nem tudom, hogy mi a „jó döntés”. És ennek örülök, mert akkor nem szeretnék hatást gyakorolni a másikra és akár tudattalanul befolyásolni őt.
Sokkal inkább abban tudom támogatni, hogy benne megszülessen a döntés és végigkísérjem ebben a folyamatban. De egy valamit minden esetben pontosan érzékelek. Mégpedig azt, hogy a döntése ugyanabból táplálkozik-e, ami eddig a
krízisig eljuttatta őt, mert akkor az azt jelenti, hogy nem történt meg a szembenézés és a valódi változás. Vagy pedig képes volt maga mellett dönteni és hosszú távon csak ez adhat megelégedettséget.

Olvasd el ezt a cikket is –>  Ez a történet is bizonyítja, hogy néha a kilátástalannak hitt helyzetek hoznak megoldást életünkbe!

Miskei Anikó
pszichológus
www.lelekhangolo.com

KLIKKELJ A TETSZIK GOMBRA ÉS TARTOZZ KÖZÉNK A FACEBOOKON IS!


Katt ide most!