Bittner Bettina a hazai állatvédelem és veganizmus egyik kiemelkedő szószólója. Egy igazán sokoldalú lány, ZöldElla néven ismert blogger, aktív tagja a Vegán Állatvédelem Egyesületnek.

Kezdjük az elején. Miért vegán? Hogyan kezdödött?

  • A veganizmus az, ami leginkább illik az életszemléletemhez. Úgy gondolom, hogy akit szeretek, azt nem bánton, ölöm és eszem meg.
    Körülbelül 20 évig voltam vegetáriánus, mielőtt vegán lettem, mert nem akartam, hogy miattam bárkit is megöljenek. Akkor még nem tudtam, hogy a tej- és tojásipar kéz a kézben jár a húsiparral, így amikor elértek hozzám az információk, egyértelmű volt, hogy változtatnom kell.
    Amúgy az utolsó csepp a nyomógombom egy kép volt, ahol egy tehén istállóban a trágyalé elvezető csatornában beszorulva fekszik egy borjú. Nem tudom, hogy a kép készítésénél élt-e még, vagy már halott volt, de beégett a retinámba a jelenet, és csukott szemmel is őt láttam.

Okozott-e nehézséget a környezetedben a vegánná válás. Hogy fogadta a család?

  • A párom nem fogadta túl vidáman, amikor közöltem vele, hogy vegán leszek, hiszen újabb változtatást jelentett, a megszokottól eltérőt. Ő vegyes táplálkozású volt, amikor megismerkedtünk, mellettem lett vegetáriánus, a saját elhatározásából. A szüleim és a testvéreim nem értették, de akkor már csak legyintettek. Egyedül az egészségem miatt aggódtak, mert ők is a sztereotipikus hiedelmeket hozták fel.
    A barátaim és ismerőseim többnyire csodálkoztak, hogy akkor mit fogok tudni enni, de elfogadták, mert amikor megismertek, akkor is elég vaskalapos vegetáriánus voltam. Gond általában az új ismertségeknél van, amikor jönnek a szokásos viccelődésekkel és kifogásokkal. Ezeket általában elég határozottan megválaszolom, és ajánlok nekik pár olvasnivalót.

Téged a magyarországi állatvédelem egyik kiemelkedö alakjának ismerhettünk meg. Hogyan kezdődött a kapcsolatod az állatvédelemmel?

  • Ha jól emlékszem, még 2005 tavaszán a híradóban láttam, hogy az egyetlen gazdasági állatokat védő szervezet az ausztrál nagykövetség előtt demonstrált az ausztrál juh ipar ellen. Akkor egyből felírtam egy papírra a szervezet nevét – az azóta megszűnt Fauna Egyesületet – és még este jelentkeztem hozzájuk önkéntesnek. Akkor már régóta szerettem volna valamit csinálni, amivel én is hozzájárulhatok az állatvédelemhez.
    Így az egyetemi évek elején a Fauna Egyesületnek önkénteskedtem, majd pedig egy Budapest melletti menhelyre jártam kutyákat sétáltatni. Azonban az egyetem vége felé, ahogy elkezdtem dolgozni, illetve szakdolgozatot írni, elmaradt mindkettő. Így évekig inaktív lettem és nem tudtam, mivel tudnék újra bekapcsolódni az állatvédelembe a gazdikeresők hirdetéseinek megosztása mellett. Ekkor jött a blog ötlete, hogy a neten keresztül sok emberhez juttathatom el azokat az információkat, amiket egyébként a szűkebb környezetemmel osztottam meg.

Ma Magyarországon milyen eszközei vannak egy állatvédőnek, hogyan tud érvényt szerezni az állatok jogainak?

  • A kulcs szerintem a tudatos fogyasztói döntés, illetve az informálás.
    A piacokat a kereslet határozza meg, így ha csökken vagy megszűnik az igény egy-egy termékre, és nem hoz annyi profitot, amennyit az előállító elvár, akkor nem fogja megérni a gyártónak, termékelőállítónak az adott terméket készíteni. Sajnos sokan alábecsülik a vásárlói erőt, pedig piacokat tudna bedönteni. Mi döntjük el, hogy mire költjük a pénzünket, csak sajnos nagyon sokan hagyják magukat a reklámok által befolyásolni, és a traktált, mindenki számára – emberek, többi élőlény, környezet – káros termékeket vásárolják meg. Mindenki merje vállalni, hogy igenis hatással van a fogyasztói szokásaival a világunkra.
    Ugye nem szabad megfeledkezni arról, hogy nem csak a menhelyeken lévő és háznál kikötött állatokról van szó, hanem például a kutyák, nyulak, patkányok és egerek esetében az itthon is folyó állatkísérletekről, a gazdasági állat címkével ellátott egyedek esetében pedig a kegyetlen termelésről.

Nem érzed néha szélmalomharcnak a munkádat?

  • Ez számomra nem munka, mert a küldetéstudat visz előre, a belső késztetésem erősebb mindennél. Lényegében egész életemben ezt csináltam, csak korábban kicsiben. Amúgy a világ egyre nyitottabb a veganizmusra, egyre több embernek van vegán ismerőse, egyre több a vegánnak születő vagy felnövő gyermek. Én hiszek bennük és abban, hogy az emberiség megérti, hogy a veganizmus az egyetlen lehetőség arra, hogy a következendő évszázadokban is élhető legyen ez a gyönyörű bolygó, aki otthont ad nekünk.

Aktív tagja vagy a Vegán Állatvedelem Egyesületnek. Kérlek mutasd be pár szóval a szervezet munkáját, eredményeit.

  • Az Egyesület célja az erőszakmentes szemléletformálással bekapcsolódni a vegán mozgalomba. Ezt tükrözi a honlap és Facebook-oldal komunikációja, illetve a rendezvényeink hangulata. Rendszeresen vannak pénteki vegán sütizések, kezdő vegán klubok, nyáron vegán piknik, időszakosan filmvetítések, tematikus ételkóstolók és évente egyszer a Vegán Tavaszi Fesztivál.
    Bonifert Anna, az egyesület elnöke pedig már három ismeretterjesztő könyvet is írt a könnyebb informálásért. Szeretnénk megmutatni az embereknek, hogy vegánnak lenni sokkal egyszerűbb, mint azt sokan gondolják, és mindenkinek sokkal jobb is.

Hogyan képzeljük el ZöldEllát 5 év múlva?

  • Remélem, 5 év múlva blogírás közben már a vegan gyerekeim molyolnak mellettem és írhatok majd a vegan gyereknevelésről, családról is, a gyerekeim nyitottsága által én is tanulhatok még. A kap egy kiforott designt, és sokan olvassák, majd változtatnak általa. Szeretnék minél több emberhez eljutni, és megértetni velük, hogy nincs joguk a többi élőlény élete felett rendelkezni. Szeretnék egy biztos pont lenni a vegánoknak és leendő vegánoknak, tartalmilag hasznos információkat átadni. Amiben biztos vagyok, hogy akkor is írni és szerkeszteni fogom a blogot és a hozzá kapcsolódó többi felületet.

Vegangster.hu

KLIKKELJ A TETSZIK GOMBRA ÉS TARTOZZ KÖZÉNK A FACEBOOKON IS!


Katt ide most!