A Krisna-tudatúak szerint a Haré Krisna mantra az egyik legnagyszerűbb módszer transzcendentális tudatunk felébresztésére:
„A Haré Krisna, Haré Krisna, Krisna Krisna, Haré Haré/ Haré Ráma, Haré Ráma, Ráma Ráma, Haré Haré mantra transzcendentális hangvibrációjának éneklése a legnagyszerűbb módszer arra, hogy felébresszük transzcendentális tudatunkat. Élő lelkekként eredetileg mindannyian Krisna-tudatú lények vagyunk, ám mivel időtlen idők óta kapcsolatban állunk az anyaggal, tudatunkat beszennyezte az anyagi környezet, melyet májának, illúziónak neveznek. Májá azt jelenti: ami nincs. Mi ez az illúzió?
Az, hogy miközben szigorú törvényei fogva tartanak bennünket, mindannyian az anyagi természet uraivá próbálunk válni. A Haré Krisna mantra éneklése lelki szinten történik, így ez a hangvibráció felülemelkedik a tudat minden alacsonyabb rendű rétegén, az érzékek szintjén, az elmebeli és az intellektuális szinteken egyaránt. Ahhoz tehát, hogy a mahá-mantrát énekeljük, nem kell feltétlenül értenünk a mantra nyelvét, és nincs szükség elmélkedésre sem, vagy arra, hogy az intelligenciánkkal megértsük.
A transzcendentális hang éneklése automatikusan, a lelki szintről érkezik, ezért minden előzetes képzettség nélkül, bárki részt vehet benne. Természetesen fejlettebb szinten, amikor valaki már járatos a lelki témákban, el kell kerülni a mantra elleni sértéseket. A Haré szó az Úr energiájának megszólító esete, a Krisna és Ráma szavak pedig Magát az Urat szólítják meg. Krisna és Ráma egyaránt a legfelsőbb örömöt jelenti, a Hará szó pedig az Úr legfelsőbb örömenergiájára utal, s megszólító esetben (vocativus) Haréra változik. Az Úr legfelsőbb örömenergiája segít abban, hogy elérhessük az Urat. Ez a három szó, Hará, Krisna és Ráma alkotják a mahá-mantra transzcendentális magjait.
A mantrázás lelki segélykiáltás az Úrért és energiájáért, hogy megvédelmezzék a feltételekhez kötött lelket. Olyan ez, mint amikor a gyermek sír őszintén az anyja után. Hará anya segít a hívőnek, hogy elnyerje az Úr, az Atya kegyét, az Úr pedig feltárja magát azelőtt a híve előtt, aki őszintén énekli ezt a mantrát. Ebben a viszályokkal és képmutatással teli korszakban nincs a lelki élet gyakorlásának egyetlen más módszere sem, amely olyan hatékony lenne, mint a mahá-mantra éneklése: Haré Krisna, Haré Krisna, Krisna Krisna, Haré Haré/ Haré Ráma, Haré Ráma, Ráma Ráma, Haré Haré.”
(A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada: Krisna-tudat, a szeretet és odaadás jógája 6. fejezet)
