Az inkák szent gabonája, a Magok Anyja. Leginkább a köleshez hasonlító, apró magvú növény. Peruban 5000 éve termesztik, és az inkák aranyaként emlegetik. Dél-Amerikában az egyik legfontosabb táplálék. A növény tápanyag- és ásványi anyag tartalma messze felülmúlja az általunk használt gabonafélékét. Ázsiában és Indiában is ismert. Az indiaiak nem csupán a magját fogyasztják, hanem a leveleit is zöldségként, a növény szárát pedig takarmányként adják állataiknak.
Köleshez hasonló magjainak semleges íze van, azért egyaránt lehet édes és sós változatban is elkészíteni.
Rengeteg fontos vitamint és nyomelemet tartalmaz: különösen gazdag káliumban, magnéziumban, kalciumban, foszforban és vasban, ezenkívül B-vitaminokat, C-, E-vitamint és karotint is tartalmaz.
Mivel magas a fehérjetartalma, vegetariánusok számára is ajánlott fogyasztása. Hazánkban elég gyakori probléma a lisztérzékenység. Ez a gabona nem tartalmaz glutént, tehát nem kell a szervezetnek küszködni a megemésztésével. Fogyókúrázók számára is megoldás.
Elkészítése egyszerű, csak jól megmosva kétszeres mennyiségű vízben meg kell főzni. De ha nem akarunk a főzéssel bajlódni, puffasztott változata is nagyon finom. Íze hasonlít a kávéhoz. Müzlikbe, vagy pástétomokba keverve hasznos táplálék.
