Az indiai „egészségtan”, az Ájurvéda egy minden életterületre kiható filozófiai szemlélet. Ez egy életmód-, prevenciós és gyógyítási rendszer, melyet a mai modern kor, s főként a nyugat embere gyakran az ezotériával hoz kapcsolatba, annak részeként tekinti – noha valójában az Ájuvéda egy sokkal ősibb tudomány. Szó szerinti jelentése: az élet tudománya.
Az Ájurvéda hazánkban is egyre népszerűbb szemlélet, és mint természetes életmód és gyógymód bátran ajánlom minden szülő figyelmébe, hiszen nem igényel erőfeszítéseket, s az egészséget sem vegyületekkel, emberi kéz által előállított szerekkel óvja.
Az Ájurvéda tudományában külön kiemelt, fontos terület a terhesség, a szülés időszaka, és az azt követő mintegy hat hét, a felépülési fázis. Ebben az időszakban a legtöbb ilyen forrás szerint a mamáknak sok tejet, rizst, gabonát, és zsiradékot kell fogyasztaniuk. Ezen kívül különböző fűszereket, gyógynövényeket ajánlanak a szakértők, melyeket pirított gyógynövény-labdacs formájában fogyasztanak. Akit ez behatóbban is érdekel, az bármely ezoterikus, természetgyógyászati szakboltban beszerezheti a megfelelő irodalmakat.
Az Ájurvédában a legfontosabb az, hogy mindenki személyére szabott életet éljen, aszerint táplálkozzon. Figyelembe vegyük azt mi az, ami általánosan, földrajzilag, és az egyént tekintve is a legmegfelelőbb. Ehhez szem előtt kell tartanunk az éghajlatot, melyen élünk, társadalmunkat, nevelésünket, eddig hogyan éltünk, hogyan étkeztünk, és végül meg kell határoznunk azt az egyénre szabott érzetet, energetikai hatóerőt, ami egy életen át kíséri jellegünket. Ezek a doshák. Ezek már kiskorban is meghatározhatók, de ahogy növekszik a baba egyre differenciáltabban, egyre jobban látszik, ki melyik típusba tartozik. Álljon itt egy kis, rövid ismertető a három alaptípusról.
Előre le kell szögezni, hogy bizonyos gyermekek kevert típusba tartoznak vagyis 2 vagy 3 dosha jellegzetességét is mutatják. Ilyenkor mindkettő vagy mindhárom doshát figyelembe kell venni. Maga a gyermekkor egyébként a kapha doshához köthető, aminek következtében a gyerekeket gyakran gyötrik megfázós, nyálkásodós betegségek. A dosha jellegéből fakadóan a gyermekkor témája természetesen a gyarapodás, növekedés, fejlődés, ez is ennek az erőnek köszönhető életünkben.
ALKAT SZERINT
1. Kapha – tömzsi, nyugodt, álmoskás, mackós, vidám, kiegyensúlyozott baba
2. Pitta – gyakran nyugtalan, izgága, mérgelődő, pirospozsgás, energikus, erős akaratú baba
3. Vata – elgondolkodó, törékeny, pici, izgága, kíváncsi, könnyed, fehér bőrű baba
A három csoport rövid jellemzése
Kapha: A föld és víz kevert eleméhez tartozó típus. A kapha jellegű csecsemők hurkás, dundi nehézkes babák, általában világos, vastag bőrrel. Nagyon gyorsan gyarapodnak és könnyen meg is híznak. Általában nyugodt babák, akik legtöbbször elégedettnek és vidámnak tűnnek. Kedvesek, mosolygósak, könnyen barátkoznak, rámosolyognak bárkire és a mérhetetlen boldogság érzetét keltik. Nyugalmuk sokszor békés alvásba fordul, rengeteget pihennek, komótos, lassan fejlődő babák. Erős felépítésük ellenére érzékenyek, könnyen meghűlnek.
A kapha csecsemőnek sok nyugodt pillanatra, pihenésre és kiadós, de nem túl sok! Táplálékra van szüksége. Szívesen játszik, és vidám, barátkozós természetű, azonban az élet kihívásaival szemben bátorítani kell. Előnyös nekik a rendszeres testmozgás, és a gyakori, hosszú alvásidő.
Pitta: A tűz elemét magába olvasztó típus. A tűz hevességét, nyugtalan, energikus, forrongó jellegét mutatják. Csontozatuk, testfelépítésük valamivel lágyabb, mint a kapha babáké, de még így is, elég erős gyermekek. Bőrük tüzes, vörös árnyalatú, gyakran megbetegszenek, lázasak, gyulladásnak indulhatnak bizonyos testrészeik. Rendkívül hirtelen természetűek, nehezen viselik a nehézségeket, szaladnak, rohannak az életbe, így a táplálék is túl gyorsan távozik belőlük, ezért is gyarapodásuk valamelyest elmarad a kapha babák mögött. Nehezen tűrik a fogzást is, nagyon kíváncsiak, elevenek, impulzívak. Legfőbb jellemzőjük, hogy igen hamar mindent egyedül akarnak csinálni, s ha ezt nem engedik nekik, féktelen harag gyúlik bennük.
A pitta csecsemőknek újdonságokra, felfedeznivalókra van szükségük. Fontos hevességüktől saját magukat is megóvni. Az állandó feszültséget bennük rendszeres mozgással, nyugtató játékokkal, meditációval csökkenthetjük. Nehéz őket lekötni, így igénylik a nagy változatosságot. Vadságukat általában nem bátorítani, inkább visszafogni kell, de vigyázzunk, ne törjük meg varázslatos fényüket.
Váta: A levegő elemét magában hordozó típus. Könnyed, légies, szabad, eleven, de higgadt babák. Vékonyabbak a többi babánál, törékenyek, kecsesek. Gyorsan fejlődnek, gyarapodnak, de szinte sosem híznak el. Keveset alszanak, kíváncsiak, és tanulékonyak. Nagyon hamar megtanulnak beszélni, feltűnően okosak. Sokszor nyughatatlanok, csak az köti le az ilyen gyermeket, ami igazán érdekli. Rendkívül válogatósak, számukra a tapasztalatok szolgálnak táplálékként.
A váta csecsemőknek szintén újdonságokra, és változatosságra van szükségük. Kevés dolog köti le őket. Ezek többnyire szellemi játékok, az értelmet szolgálják. Kevés, de tápláló élelemre van szükségük, és meglepően kevés pihenésre, ennek ellenére ne essünk abba a tévhitbe, hogy a váta babák hiperaktív gyermekek. Igyekezzünk szellemi rohanását kielégíteni, segítsük a tanulásban, óvjuk a veszélyektől, mert elég figyelmetlen lehet az ilyen gyermek, s bátorítsuk szorongó természetét.
