A fizikai test ételből építkezik, ezért kezelésénél kulcsfontosságú a helyes táplálkozás. Próbálkozzunk bármi más módszerrel, ha étkezési szokásainkon nem változtatunk, hiába várjuk, hogy a testünk alapjaiban megváltozzék. A betegség első számú testi oka a helytelen táplálkozás. Ha helyesbítjük étrendünket, azzal megszüntetjük a betegség fő okait. Testalkatközpontú megközelítésével az Ájurvéda az egyénenként különböző, helyes diétát tartja az egészség alapkövének.
A gyógynövényekre és az ételekre ugyanaz az energetika áll, ugyanazok az alapelvek az irányadóak. Mindkettő az elemekkel, a dósákkal, az energiával és az ízekkel operál. A gyógynövények finom szinten, az ételek durva, anyagi szinten táplálnak. A gyógynövénykúra akkor hatásos, ha megfelelő étrenddel van megtámogatva. A diéta fokozhatja a gyógynövények hatásosságát, de ellen is dolgozhat nekik. Általában véve egy a harmóniát nélkülöző étrend semlegesíti, nagy mértékben csökkenti, vagy teljesen megakadályozza a megfelelő füvek hatását.
A diéta már önmagában is hatásos kezelési mód. Bár hatása lassabban mutatkozik meg, idővel éppolyan biztosan kimutatható, mint a gyógyfüveké. Az étrendi kezelés a legbiztosabb módszer. Önmagában is alkalmazható, ha a természetgyógyászat terén szerzett jártasságunk bizonytalansága folytán nem tudjuk, milyen gyógyfüvet irányozzunk elő magunknak. Az étrend a hatásos öngyógyítás alfája-omegája.
Az Ájurvédát elsősorban az ételek energiaminősége érdekli a dósák kiegyensúlyozása szempontjából. Kevésbé fontos számára a tápérték, az ásványi só, vitamin- és nyomelem-tartalom. Nézőpontjából nem létezik mindenki számára egységesen helyes táplálkozás, sem napi szükséges minimum. Az Ájurvédát az érdekli, hogy az elfogyasztott étel és a táplálkozás módja összhangban van-e természetünkkel. Alapvetően a dósák szerint csoportosítja az ételeket. Egyszerű, de mégis átfogó módon mutatja meg, mi miért tesz jót nekünk.
A védikus filozófiában az étel esszenciája az elme. Az Upanisádok szerint: „Az elfogyasztott étel három részre oszlik. Durva részéből lesz a széklet, középső része alkotja majd a testünket, finom része pedig az elménket.” (Csándógja-upanisad VI.4.1.) Közkeletű szólásmondással élve: „Az vagy, amit megeszel.” Minden, amit megeszünk, hat érzelmeinkre, és mind testi, mind lelki rendellenességek kialakulására hajlamosít. Ugyanúgy, ahogy a helytelen érzelmek felboríthatják emésztésünket, a rossz emésztés is kihat érzéseinkre.
Gondoljunk az elfogyasztott étel spirituális tulajdonságaira is. Elősegítik-e vajon elménk működését és békéjét, vagy inkább zavaróan hatnak-e rá? A hús ebből a szempontból, bármily tápláló is egyébként, nem jó étel, mert a halál, az erőszak és a bomlás energiáit, és ezekhez kapcsolódóan a félelem és gyűlölet negatív érzelmeit hordozza.
Az Upanisádok azt írják a vízről: „Az elfogyasztott víz három fele oszlik. Durva részéből lesz a vizelet. Középső része vérré válik. Finom része alkotja majd az életerőt.” (Csándógja-upanishad VI.4.2.) Amit tehát megiszunk, az életerőnket táplálja. A csapvíz és a desztillált víz állott víz, ezért megzavarja pránánkat, összezavarja érzéseinket és gondolatainkat. Az alkohol, a kávé és más élénkítő italok hasonló hatással bírnak.
Részlet Dr. David Frawley, Az ájurvédikus gyógyítás című könyvéből
