A védák a hagyomány alapján az univerzum ezoterikus bölcsességeit tartalmazzák. A véda szó tudást vagy szent ismeretet jelent.
A védák szerint minden ember egyéni törekvését átfogja e négy életcél. Sőt, ezek nem egyszerűen célok, hanem az emberi születés ajándékai is: mégpedig nem külön-külön, hanem harmonikus egységben kibontakoztatva.
A négy életcél:
- Artha, az anyagi javak szerzése, felhalmozása, a nyereség, a gyarapodás
- Káma, az egyéni vágyak beteljesítése, melyek elégedettséget, jóleső örömet, jólétet ad
- Dharma, a magasabb rendű célok követése, az igazság, a szeretet, a kötelességek betöltése
- Móksa, a felszabadulás az anyagi világ kötelékei alól, a lélek uralkodása a fizikai test felett
ARTHA
Valamennyien, amikor életet kapunk, az Artha céllal ismerkedünk meg elsőként. Az ember gyarapodás, anyagi javaink megszerzése mind biztonságérzetet adnak, látszólag bár, hiszen az anyag múlandó, a lélek ami örökkévaló. Az ember ezen életcél teljesítése közben fontosnak tartja, hogy ösztönös szükségletei az életbenmaradása miatt kielégüljenek, pl. legyen mindig mit ennie, legyen hol álomra hajtania a fejét (ezért fontos számára az otthon, a birtok), legyen mindig elég pénze igényeinek kielégítésére.
A hindu szemlélet szerint az anyagi gazdagság nem arra való, hogy fényűző életmódot folytassunk, kivívva mások irigységét, hanem arra, hogy segítségükkel betöltsük dharmánkat, kötelességeinket, s ebben támogassuk a körülöttünk élő embereket is.
KÁMA
Az emberi vágyak forrása kiapadhatatlan. Vágyunk családra, vágyunk társra, gyermekre, szexualitsára stb. A Káma és az Artha életcélok anyagi természetűek. Az ősi szent könyvek, a védák, a Biblia, a Korán szerint is az ember vágyai azok, melyek szenvedést hoznak az emberre. Gondoljunk csak bele, mennyire igaz ez. Ugyanis amíg az ember vágyakozik, addig nem teljes, hiszen vágyának a célja valamilyen hiányosság betöltése. Az ember szenved, amíg vágyát be nem tölti.
„A vágynélküliség nagy kísértésektől óvhatja meg az embert. A sóvárgás felkavarja a tudat nyugodt áramlását. Hitvánnyá és aljassá tesz, s megnyomorítja az embert.”
DHARMA
Dharma, a szó ismerősen cseng. Megannyi jelentés megannyi kultúrában. A dharma szó szankszkrit eredetű, jelentése „Nagy Rend”. A világegyetemet éppúgy, mint az emberi életet vezérlő és fenntartó elv, kötelesség, mely egyénenként eltérő, de célja mindenki számára a boldogság elérése. Hiszen az embert kötelességének teljesítése mindig boldogsággal tölti el. Amikor a dharma követése az ember fontos életcéljává válik, megjelenik benne az egyetemes illetve önmaga igazságának követése, a szeretet tudatállapotának kiterjesztése minden élőre, az életének erkölcsök szerint való vezetése.
MOKSHA
A Moksha a fizikai világ illúzióinak (maja) meglátása által elvezeti követőjét saját korlátainak, s a világ törvényszerűségeinek szellemi meglátásán át az ember anyagi mozgatórugóinak levetéséhez. Amikor az ember ráeszmél arra, hogy lénye szellemi, örökkévaló és végnélküli, akkor lehull a megannyi fátyol látása elől, s képessé válik az életet szabadon megélni, elfogadni a benne ható erők egymásra hatását (tamasz és radzsasz). Törekvése már nem a múlandó dolgok gyarapítása, hanem életében a szellemi elvek megélése. A moksha állapota a totális szabadság állapota, valójában minden ember vágya.
(Forrás: ayurvedika.hu)
Ha érdekesnek találtad, ne felejtsd el megosztani!
