Ha megkérdezem tőled, hogy van-e elég önbizalmad, akkor valószínűleg tudod, hogy mire akarok rákérdezni, de vajon elgondolkodtál valaha is azon, hogy mit is jelent számodra az önbizalom?
Nekem olyan szakmám van, hogy ki kell állnom akár 100-200 ember elé, ami nem mindig egyszerű. Na nem azért, mert nincs kedvem hozzá, de az ember nincs mindig abban a passzban, hogy ennyi ember előtt megnyíljon. Megnyílni? Igen. Aki már volt az órámon, szerintem pontosan tudja, hogy mire gondolok. Magamat adom. Testileg, lelkileg. A tánc megköveteli ezt. Legalábbis tőlem. Nekem csak így megy. Jellemző mondjuk rám ez a szélsőségesség, hogy valamit vagy szívvel-lélekkel csinálok, vagy sehogy.
A munkámat nem tudnám jól végezni, ha nem lenne egy egészséges önbizalmam. Ezért azonban elég sokat is kell tennem, ezt őszintén bevallom, hiszen nekem is oszt elég sok kemény lapot az élet, nem mindig rózsaszín minden, és meg kell vívnom a saját csatáimat.
A táncos világra egyébként is jellemző az exhibicionizmus, de vajon ez önbizalmat jelent? Szerintem nem. Sok táncost látok, akik el vannak billenve maguktól, és még többet, akik úgy csinálnak, mintha óriási önbizalmuk lenne, holott ez csupán egy nagyon erőteljes kompenzálása az önbizalomhiányuknak. Van, aki meg összetéveszti az önbizalmat az önteltséggel és egoizmussal…
Mit jelent számomra az önbizalom? Azt, hogy megbízom saját magamban. Na ezt a mondatot olvasd el még egyszer: Megbízom saját magamban. Azaz önbizalom alatt nem magabiztosságra gondolok. Az egy következménye szerintem az önbizalomnak. Te bízol magadban? Mindig? Történjen bármi? Ha igen a válaszod, akkor valószínűleg nem szoktál aggódni, félni, izgulni. Jó neked, én szoktam. De ez nem azt jelenti, hogy nincs önbizalmam, csak azt, hogy ez egy folyamatosan változó állapot. Amíg ez az állapot viszonylag stabil, és nem leng ki szélsőséges irányokba, addig szerintem rendben van. Akkor azonban érdemes elgondolkodni, ha néha nagy az arcod, és tiéd az egész világ, máskor meg padlón vagy.
Hogyan lehet építeni az önbizalmat? Nem egó növeléssel. Szuperek ezek az önszuggesztív mondtatok, és fontos is használni őket, de ez nekem csak a felszín. Az önbizalmat valójában az adja, ha mindennap teszel azért, hogy megbízz magamban. Nem kell nagy dolgokra gondolni, de a magadnak tett ígéretek fontossága itt kerül elő. Én úgy érzem, hogy ettől lesz valakinek stabil az önbizalma, és nem attól, hogy a felszínen karistol ilyen-olyan módszerekkel. Ha tudod, hogy számíthatsz magadra, és az isteni gondviselésre, akkor ha lesznek is hullámok és hullámvölgyek, nem lesz akkora a kilengés, ami egyenlő a stabilitással. Egy stabil lelkiállapot pedig stabil személyiséget eredményez. Ez az önbizalom. Számomra.
Voltál már olyan helyzetben, hogy megígértél magadnak valamit, amit aztán nem teljesítettél? Például újra és újra belefogsz egy fogyókúrába, nyelvtanulásba, sportba stb.? Megígéred magadnak, hogy ekkortól ez és ez lesz, majd már egy nappal később máshogy csinálod? Pontosan ezekről beszélek. Ezek azok a dolgok, amik aláássák az önmagadba vetett hitet/bizalmat. Emiatt leértékeled magad, és az „úgysem vagyok képes rá” állapotba kerülsz. Jó ez neked? Nem hiszem! Ha nem jó, akkor meg változtass rajta! Csak te tudsz, más nem oldhatja meg a te életedet!
Jó gondolkodást!
Lilyogini
lilyogini.hu
