Agyon boncolt téma, vagy inkább ideje lenne többet beszélni róla? Mennyire fontos a lélek egészsége és egyáltalán honnan tudjuk mikor egészséges?
A lélekről magáról, illetve a tulajdonságairól, betegségeiről -éppen úgy, ahogy a testünk esetében is- rengeteget lehetne beszélni. A kérdés, hogy mennyire fontos beszélni róla.
Testünk egészségével természetes hogy törődünk. Hiszen ha a test ápolt és egészséges, belül is jól érezzük magunkat. De arra nem mindenki gondol, hogy előbb belül kéne rendeznünk dolgainkat, és ez a belső kiegyensúlyozottság a külső szépséget is eredményezi. Vegyük példának a szerelmet. Ha valakire rászáll a jól ismert rózsaszín köd, arra mondani is szoktuk, hogy kivirult. Mert tényleg látni a boldogságot, csak úgy sugárzik az emberből. Persze az még akkor sem biztos hogy lelkileg egészséges aki szerelmes, de képzeljük el milyen lenne, ha még a kiegyensúlyozottság is kiülne a szerelemtől sugárzó emberre. Kellemes társaság az ilyen nyugodt és boldog ember. Tehát leszögezhetem, hogy a lélekkel foglalkozni igenis fontos. Ha a boldogságot meg is tapasztaljuk, az igazi kihívás, hogy benne maradjunk, megtartsuk a boldogságnak nevezett állapotot. De miért beszélek ennyit a boldogságról, amikor a lélek egészségéről volt szó? Egyszerű. A kettő nagymértékben összefügg. Hiszen ha a lelkem egészséges, akkor átélem a boldogságot. És ezt az érzést megélni véleményem szerint az emberi élet egyik legfőbb célja. Mindent ez miatt csinálunk. Minden tettünkkel az elégedett, boldog érzést szeretnénk elérni. Tanulunk, hogy jó állásunk legyen, hogy jól élhessünk, hogy boldogok lehessünk. Szórakozunk és világot látunk, hogy boldogságot éljünk át. Átfestjük a lakást, hogy boldogan élhessünk benne… Tehát tényleg mindennek ez a célja.
És ezért igen, fontos hogy egészséges legyen a lelkünk. Hogy célba érhessünk, és megtapasztalhassuk, utána pedig megtarthassuk a hőn áhított érzést. Ha benned van a kérdés, hogy mégis mikor egészséges a lelked, akkor ezzel nem vagy egyedül. Eleget tudunk mi egyszerű emberek ahhoz hogy ezt a kérdést meg tudjuk állapítani? Jó hírem van. Tudásból nem kell sok hogy ráébredjünk a belső igazságunkra. Csak meg kell tanulni érezni, értelmezni az érzéseket.
Befelé figyelés. Mint mindent, ezt is ugyanúgy gyakorolni kell. Mert annak ellenére hogy könnyűnek tűnik, sok nehézséget hordoz magában. Például a koncentrációt. Mennyi ideig vagyunk képesek koncentrálni? Minél gyorsabb életet él valaki, annál kevesebbet. Pedig az agy tornája a koncentráció. A meditáció nem csak a koncentrációs képességünk javítására kitűnő, de magára a lélekre is egy nagyon pozitív hatással van. Ezért érdemes megtanulni. Koncentrálni bármire lehet közben. Egy hangra, a külső zajokra, a légzésünkre… A lényeg, hogy a bennünk élő kismajmot le kell nyugtatni. Hogy ne okoskodjon és dumáljon állandóan. Például ilyeneket: Mit vegyek fel holnap? Talán a kedvenc felsőmet. De az nem megy az új cipőmhöz. Éhes vagyok. Nem kéne már kiteregetnem?… Szóval a kismajom nyughatatlanul és szünet nélkül képes beszélni mindenről. És sokan ezért sem szeretnek egyedül lenni. Félnek kettesben lenni a kismajommal, aki mindig pontos részletességgel elemzi ki az aznap történt kínos szituációinkat vagy hibáinkat. De nem is sejtjük mekkora felüdülés lehet a léleknek, ha néha lecsendesítjük ezt a belső hangot és átéljük a teljes csendet. Vannak akik azt állítják, 1 óra meditáció 4 óra alvásnak felel meg ami, valljuk be sokunknak jól jöhet.
Fontos hogy legyen hobbink. Hobbi, amit szívesen csinálunk. Azért fontos, mert a mai világunkban kevés az a kiváltságos ember, aki azt teheti a hétköznapokban amit szívvel lélekkel tud valóban szívesen csinálni. Ezért elengedhetetlen hogy az embernek legyen ideje foglalkozni azzal amit szeret, különben minden más is elveszti értelmét az életünkben. Nem tud feltöltődni a lélek, hiszen nem foglalkozunk magunkkal.
Egy kérdéssel zárnám a gondolatmenetem: Egészséges tud lenni az a lélek, aki nem szereti önmagát? Ezt a kérdést mindenkire rábízom, sok új gondolatajtócskát nyithatunk ki vele.
Prokes Imola
