Sokat tudunk arról, hogy mi történik alvás közben, de nem igazán tudjuk, miért van szükségünk az alvásra. Az anyagcsere-folyamatok alvás közben lelassulnak, az agyműködés azonban nem, csupán megváltozik. Az elalvást, az ébredést, az agytörzs szabályozza, ahogyan az álommal teli és az álom nélküli alvás ciklusát is.
Alvásunkat 5 fázisra oszthatjuk: az egyik a REM-fázis, amikor a legtöbb álom fordul elő, ez az alvás gyors szemműködéssel járó szakasza. Ezen kívül NREM-fázisokat különböztetünk meg, amikor is a test hőmérséklete, vérnyomása és szívverése lecsökken: ezek közül az első fázisra jellemző, hogy ebben a legfelszínesebb alvás, második NREM-fázisban a légzés mélyül, harmadikban növekedési hormon termelődik, ennek a szakasznak a hossza felnőttkorban lecsökken, és végül az NREM-fázis 4, amikor a legmélyebb az alvás és nagyon kicsi az agyi tevékenység. Ez a szakasz 60 éves kor után eltűnik Az alvás mintája leginkább az életkor, a kondíció, és a fizikai aktivitás függvénye. A szélsőséges alváshiány személyiségbeli változásokat és emlékezetkiesést is okozhat.
Az éjszakánként átlagosan hat-nyolc óráig tartó alvás jobb életminőséget eredményez. A megközelítőleg ennyit alvó emberek életminősége jobb, és kisebb valószínűséggel süllyednek depresszióba, mint azok, akik kevesebbet alszanak. Valószínűleg sokan tudják, hogy életminőségük romlik, ha nem alszanak eleget, de azt nem ismerik fel, hogy a túl sok alvás is negatív hatást gyakorolhat. Egyes kutatások kimutatták, hogy a 9 óránál több alvás is okozhat ugyanolyan károsodásokat, mint az alváshiány. Viszont az alvásigény személyenként változhat, ezért természetesen ezek a számok egyénenként eltérőek lehetnek.
Az alvás hiányának negatív hatásai lehetnek többek között :
* kevés alvással kevésbé tudunk koncentrálni, nehézséget okoz munka, tanulás, mindennapi feladatok megoldásában, nehezebben vesszük az akadályokat
* szervezetünknek nem jut elég ideje a tápanyagok rendes feldolgozására, így hosszabb ideig tartó alváshiány akár hízáshoz is vezethet
* ha nem alszunk eleget türelmetlenekké, mondhatni zsémbessé válhatunk, ami kihat környezetünkre is, így aztán adódhat a probléma, hogy nem úgy viselkedünk azokkal, akik körülöttünk vannak, ahogy szeretnénk
* immunrendszerünk meggyengül, sokkal hajlamosabbak leszünk a betegségekre
* elegendő pihenés szükséges a bőr és a haj megújulásához is, nem elég például 3 óra a „szépítő” alváshoz
* a kóros alváshiány, akár csak az alkohol, növelheti a reakcióidőt, így akár számos balesetet előzhetünk meg, ha rendszeresen és eleget alszunk.
Ahhoz, hogy eleget és kiadósat alhassunk, sok tényezőnek kell egybevágnia. Fontos például, hogy milyen ágyban és pózban alszunk. Legyen elég helyünk, kényelmesen mozoghassunk, ne kelljen görcsös pózokat felvennünk a hely szűke miatt. A számunkra legkényelmesebb pozitúrát kell megtalálnunk, hogy ne ébredjünk hát-, nyak-, vagy akár gerincfájdalmakkal. Ha mégis ezeket tapasztaljuk, alakítsuk át fekhelyünket, cseréljük ki matracunkat megfelelő, nem túl kemény, de nem is túl puha társára, és ha továbbra sem múlnak a fájdalmak, mindenképp forduljunk orvoshoz.
Mindent egybevetve, igyekezzünk annyit és úgy aludni, ahogy az nekünk a leghatékonyabb és legpihentetőbb, hiszen ahogy a fentiek is bizonyítják, életünk számos területére hatással van a kialvatlanság, betegségeket okozhat, egészségünk romlásához vezet, és mint tudjuk, ennek megőrzése életünk egyik legfontosabb feladata.
Rohály Vanda
