Szapora szívverés, megemelkedett vérnyomás, csökkenő gyomorműködés a stressz elsődleges tünetei. Míg az ősember idején a vészhelyzet váltott ki ilyen fizikai reakciókat, hogy a szervezetet hatékony menekülésre késztesse, ma a folyamatos stresszhelyzet életformává vált és a betegségek forrásaként emlegetik.
Dr. Valló Ágnes 2000 áprilisában megjelent Menedzserbetegségek című könyvében azt írja, hogy a kiszámíthatatlanság és a teljesítménykényszer a legnagyobb stresszforrás a mai ember életében. Ha valakit folyamatosan ilyen hatások érnek, előbb-utóbb elveszíti energiáját, sőt számos fizikai betegség okaként is stressz okozta érzelmi és lelkiállapot romlást teszik felelőssé a szakértők.
Kismértékben orvosság, nagymértékben méreg
Korunk népbetegsége a szervezetet fizikailag komolyan károsítja. A stressz-elmélet megalapozója, Selye János már a harmincas években igazolta biológiai kutatásaival, hogy a folyamatos túlfeszített állapotban számos szerv sérül: a szív és érrendszer, az immunrendszer, a mellékvese és vesék, a tápcsatorna valamint a bőr. Nem véletlen, hogy a rohanó életet élők gyakran küzdenek szív- és érrendszeri betegségekkel, magas vérnyomással, fekéllyel vagy emésztési gondokkal.
A tudomány mai álláspontja szerint pedig további betegségeket is köszönhetünk a stressznek: egyes szervek túlfeszített állapota állandósul mások rovására, ez vezet a szervezet energia-egyensúlyának felborulásához, és végül a szervezet fogékonyabbá válik bármilyen betegségre. Olyannyira, hogy a munkahelyi hiányzások nagy része – hozzávetőleg 70 százaléka – is a stresszre vezethető vissza, mutatnak rá kutatások.
Testmozgás és jóga
Miután a stressz egyik hatása, hogy megfeszülnek az izmok, a rendszeres testmozgás mindenképpen jótékony orvosság. Már napi 30-40 perc jó levegőn való séta is jelentősen javítja az izomzat tónusát, növeli a sejtek oxigénfelvételét. A hatékonyság kulcsa ebben az esetben a rendszeresség. Néhány alapvető, a hétköznapokon is könnyedén végezhető jógagyakorlat is komoly segítség a stresszhatások feloldásában, illetve az azokra való felkészülésben.
Természetes nyugtatók
Miután a stressz következtében nő a szervezet tápanyag- és energiaszükséglete, a fokozott vitaminbevitel is segíthet a negatív hatások gátlásában. A C-vitamin például fontos szerepet játszik az idegrendszer egészséges működésében, a B-, az A- és az E-vitamin pedig erősíti az ideg- és az immunrendszert. A kálcium és magnézium szintén hatékony lehet, mert oldják az izomfeszültséget. A gyógynövények között is érdemes szétnézni mielőtt valaki szintetikus nyugtató szedése mellett döntene. Wellness-gyógymódok
Wellness-gyógymódok
A stressz hatására kialakult hát- és nyakfájdalom, szorongás, depresszió, fejfájás, magas vérnyomás egyik legrégebbi kezelése a masszázs. A megfelelő módon végzett kúra fokozza az anyagcsere-folyamatokat és a belső szervekben is beindít bizonyos öngyógyító mechanizmusokat a vér- és nyirokkeringés stimulálásával.
Mindezek mellett a masszázs segít tudatosítani a testben önkéntelenül fenntartott feszültségeket, s jó az idegrendszernek is. Az utóbbi években például egyre több munkahelyi egészségmegőrző programban kap helyet az irodákban végzett mobilmasszázs, amely elsősorban a hát felső részén, a vállakon és a nyakon jelentkező izületi feszültségeket oldja.
Jóllehet a szaunázás nem fér a munkaidőbe, a forró levegő és az izzadás mindenképpen fontos oldószere a stressznek. A szaunázás kiűzi a méreganyagokat a szervezetből, erősíti az immunrendszert, edzi a szívet és fokozza a keringést, mindeközben pedig igazán kellemes kikapcsolódás akár egyedül, akár társasággal.
Forrás: ritmus.hu
Ha érdekesnek találtad, oszd meg másokkal is!
