Mire jó a probiotikum?

Az ember környezete, de maga az emberi szervezet is tele van mikroorganizmusokkal, amelyek kis része ártalmas, nagy hányada közömbös, egy része pedig létfontosságú. Ez utóbbiak közül a bélben megtelepedő „jó” baktériumok elengedhetetlenek az emberi immunrendszer kialakulásához, a különböző kórokozók elleni védelemhez, az elfogyasztott táplálék emésztéséhez, és felszívódásához, bizonyos vitaminok termeléséhez.

Az ember bélrendszerében ötszáz különböző bélbaktérium található, összetételük egyénenként változó – s bármily meglepő, de a számuk tízszerese az ember összes sejtje számának. Az emberi szervezet, a bélbaktériumok, és a különböző mikroorganizmusok között egyensúlyi állapot van – ez biztosítja a szervezet egészséges működését. Ha ez a kényes egyensúly megbomlik, betegség alakulhat ki.

Az antibiotikumok használata (amelynek során nem csak a kórokozók, hanem a „jó” baktériumok is elpusztulnak), a különböző emésztőrendszeri megbetegedések a különböző baktériumos és vírusos fertőzések – könnyen felboríthatják az egyensúlyt –, s ilyenkor a probiotikumok használata mindenképpen javasolt. A probiotikumok olyan élő mikroorganizmusok (főként baktériumok), amelyek megfelelő mennyiségben alkalmazva szervezetünkre jótékony hatást gyakorolnak. A probiotikumok helyreállítják a bélflóra normális összetételét, kiszorítják a kórokozókat, serkentik a szervezet természetes védekezőképességét.

Számos olyan megbetegedés van, amelyben a probiotikumok bizonyítottan hatásosak: antibiotikumok használata során fellépő hasmenés megelőzésére és kezelésére; gyulladásos bélbetegségekben; fertőzéses hasmenések kezelésében; vastagbél műtét után kialakuló panaszok megelőzésére, kezelésére; Helicobacter pylori kezelés mellékhatásának kivédésére.

A probiotikumok hatását befolyásolja milyen formában, milyen összetételben, milyen mennyiségben alkalmazzák, s az eddigi ismeretek szerint alig van mellékhatásuk (ha mégis, akkor az enyhe gázképződés lehet), viszont bizonyos esetekben (idős embereknél, daganatellenes szerekkel kezelteknél, AIDS-es betegeknél, vagy intenzív osztályon kezelt súlyos betegeknél) fokozott elővigyázatosságra van szükség az alkalmazása során.

Számos probiotikum már ősidők óta ismert – anélkül, hogy az emberek tudatában lettek volna annak, hogy éppen azt fogyasztanak. Ilyenek a különböző fermentált tejkészítmények, a joghurt, a kefir, az aludttej. Rendszeres fogyasztásukkal valamennyien hozzájárulhatunk egészségünk megőrzéséhez.

Faar Ida

Oszd meg másokkal is