Van egy nagyon jó közmondás, miszerint a „tisztaság fél egészség”. Ezen felbuzdulva a jó háziasszony mindent meg is tesz, hogy rendben tartsa a családi fészket. Megvesszük a „minden baktériumot elpusztít” tisztító- és tisztálkodó szereket, melyet a TV, rádió, újság folyamatosan tukmál. Én is megvettem, mert a legjobbat akartam a családnak. Meg akartam óvni őket mindentől. Mégis mindig volt valami hiba a gépezetben.
Lányomnak mindig kipirosodott volt a feneke, a bőrünk mindig száraz volt. Átgondoltam a dolgokat, és ráeszméltem, hogy ha minden baktériumot elpusztítok, akkor a jótékony baktériumokat is sikerül likvidálnom. Pedig ezektől lesz a szervezet ellenállóbb, védettebb. Ezek az organizmusok érik el, hogy egy-egy betegséggel szemben könnyebben ellenálljunk. Mi emberek mégis derekasan küzdünk ellenük, pusztítjuk őket. Aztán csodálkozunk, hogy lányaink milyen korán nőiesednek. Mivel mi a csapból, kádból alaposan leöblítjük a mérgeket, de arra már kevésbé gondolunk, hogy az egy hosszú út megtétele után újra visszatér hozzánk. A lefolyóból belekerül a vizeinkbe, igaz tisztítják előtte, de rengeteg káros anyag át tud slisszolni ezeken a szűrőkön. Ezen oknál fogva döntöttem úgy, hogy én nem leszek a saját ellenségünk.
Kerestem azokat a megoldásokat a takarításban, mosásban amelyek nem ennyire drasztikusak, de eredményesek. Így találtam rá az „ősi” módszerekre. Úgyis, mint ecet, mosószóda, szódabikarbóna, citromlé.
Ezek a természetes anyagok a nagyanyáink idejében még jelen voltak, akkor még nem volt ekkora jelentősége a márkának. A mosószóda és ecet gyönyörűen lehozza a makacs, zsíros, vízköves szennyeződéseket, még a WC-ből is. A használat egyszerű, bárki számára kivitelezhető.
Fogunk egy langyos vízzel benedvesített szivacsot, belemártjuk a mosószódába. Ezzel ledörzsöljük a tisztítandó felületet. Majd ecetes szivaccsal áttöröljük, ennek következtében elkezd sisteregve habzani. Így a még ottmaradt szennyeződések eltűnnek, plusz az ecet fertőtlenít is. (De csak annyira, amennyire kell!) Ha ezzel végeztünk, akkor langyos vízzel leöblítjük és már készen is vagyunk.
Felmosáshoz melegvízbe teszek mosószódát és pár csepp levendula illóolajat (100%-os). A munka végén teljes nyugalommal kijelenthetem, hogy a lakás tiszta, baktériummentes. Mosásra én mosódiót használok + két evőkanál mosószódát minden adaghoz. Fehér ruhákhoz pedig citromlevet öntök még a mosógép dobjába.
Öblítőnek ecet és víz kombóját használom, fele-fele arányban. Nem kell félni, nem lesz ecetszagú a ruha, miután megszárad. Lehet még az öblítőbe illóolajat is tenni, de száradás után annak az illata is elillan. Az eredmény, tiszta és friss ruhák a szárítón, majd a szekrényben. A bőrt nem irritálja, a mosógépet nem roncsolja.
A mosógépet pedig hetente 20%-os ecettel átmosom úgy, hogy elindítok egy üres mosást 90°-on beleöntve a dobba egy üveg ecetet. Nem kell megvenni a vízlágyítókat, ez teljesen elegendő. Összegezzünk: tiszta a lakás, a ruhák, a mosógép.
Mindezt úgy, hogy közben nem károsítottam magam és a Föld egészségét.
A használatuk közben nem kell rettegnem attól, hogy mit okoz a belélegzett gőz, a bőrömre csöppent szer.
Ne hagyjuk, hogy a reklámok rabságba taszítsanak, legyünk urai önmagunknak. Minden reklámblokk pár perc agymosás. Azt mormogja belénk, hogy „CSAK AKKOR” leszek jó háziasszony, nő, feleség, anya, ha az általuk ajánlott dolgokat használom. Tegyünk ellene, fogjuk be a fülünket és éljünk természetesen!
Csattosbarbie