Képzeld el, hogy a nyári erdőben sétálsz. A hajnali záportól illatoznak a fák és a föld körülötted. A smaragdzöld lombkoronák között áttör a napfény, játékos árnyakat rajzolva az ösvényre. A leveleket könnyű szellő ringatja. Éneklő madarak szállnak ágról ágra, fáról fára. Apró, finom neszeket hallasz magad körül. A helyet, ahol állsz, átjárja a béke és a nyugalom. Magadhoz veszed ezt az érzést minden egyes lélegzetvételeddel.
Japánban létezik egy természetterápia, mely segíti az embereket az egészségmegőrzésükben. Habár a módszer intuíció alapján született, azóta számos tudományos kutatás és kísérlet támasztotta alá a terápia pozitív hatásait. A módszer japán neve sinrin-joku; szószerinti fordítása erdőfürdőzést jelent. Ebben az esetben nem valódi fürdésről van szó, hanem az erdei környezetben való tudatos jelenlétről, amely során minden érzékszervünkkel felfoghatjuk a természeti környezetből érkező ingereket, valamint megtapasztalhatjuk azok pozitív hatásait szervezetünkre és lelki-állapotunkra.
Az utóbbi évtizedekben világszerte kezdték kutatni a természet és az erdők emberi szervezetre és pszichére gyakorolt hatását. A kutatók munkáját az motiválta, hogy megértsék, vajon miért érezzük magunkat jobban a szabadban. Az eredmények jelentősek voltak: sejtmemória szinten még minden emberi szervezet emlékszik arra, hogy a természet az otthonunk, annak ellenére, hogy a városi környezetben élő lakosság aránya folyamatosan növekszik. Az emberiség evolúciója körülbelül 7 milliárd évvel ezelőtt kezdődött. Ennek az időnek 99,99%-át természeti környezetben töltöttük és csupán egy apró töredékét a városokban. Ez jól bizonyítja, hogy miért érezzük magunkat sokkal boldogabbnak és kiegyensúlyozottabbnak a szabadban, mint a városi környezetben. A modern társadalmak állampolgárainak egészségét fenyegető egyik tényezője a stressz és a stresszből fakadó egyéb betegségek. Az erdőfürdőzés azonban segíthet a megelőzésben, illetve a már kialakult megbetegedések legyőzésében. Egészségesnek lenni nem annyit jelent, hogy nyavalyáktól mentes életet élünk, hanem hogy jó fizikai, szellemi és lelki állapotnak örvendünk, és ezáltal képesek vagyunk kiaknázni képességeinket és lehetőségeinket.
Habár társadalmi életünket a városok határozzák meg, a szervezetünkben lezajló folyamatok még mindig a természeti környezethez igazodnak. A városi környezetben a szimpatikus idegrendszert folyamatos külső ingerek érik, a stresszhatás fokozódik, a kevés relaxációs lehetőség pedig felboríthatja az idegrendszer egészséges működését. Az emberi szervezet az elmúlt évmilliárdok során alkalmazkodott a természethez. A modern társadalmak – még ha észre sem vesszük – folyamatosan stresszes állapotban tartják a testünket és elménket. Ezért a természettel kialakult kapcsolat megerősítése segíthet egy olyan relaxált állapot elérésében, amely élettanilag pozitív hatással bír és közelebb vihet bennünket az eredendő, az evolúció során megtapasztalt természetes állapotunkhoz.
Egy erdőterápiás foglalkozás során olyan gyakorlatok zajlanak a szabadban, mint például a meditáció és a jóga, pihenés vagy alvás a fák közé kihelyezett függőágyban, napkelte vagy napnyugta megcsodálása, éjszakai csillagles, felhők szemlélése, erdei koncertek, közvetlen kapcsolat a fákkal. Azonban nem csak az erdei atmoszférának lehet pozitív hatása egészségünkre és lelki állapotunkra, hanem más természeti ingernek is; cserepes virág gondozása, téli madáretetés, séta egy közeli parkban, de még egy természeti dokumentumfilm megtekintése is bizonyítottan csökkenti a stresszt.
Nyissunk ajtót a természet kínált egészségmegőrző lehetőségeknek és engedjük meg magunknak, hogy a természet, az erdők, a vadvirágok, az esti tücsökciripelés, a harmatos fű újra az életünk részeivé és mindennapi örömforrásainkká válhassanak.
Kovács Katalin
