Egy ausztrál őslakos üzenete sallangok nélkül a ma emberének. Kéremről, köszönömről, pénzről, megosztásról, túlélésről:
„Rengeteg olyan kiváló embert ismerek, akinek egyáltalán nincs pénze. És ez nem véletlen. Mert pénz nélkül máshogy élünk. Ha megnézzük az idős embereket … ők nem használják … mi nem használjuk a „köszönöm” és „kérem” szavakat. Mert természetes, hogy mindent, amit tudunk, megosztunk egymással, átadjuk, amink van.
Napjainkban szinte elképzelhetetlen, hogy „köszönöm”, vagy „kérem” nélkül adjunk egymásnak. Szinte koldulnunk kell a dolgokért, amikre szükségünk van. Régen nem így volt, mert adtunk és kaptunk egyaránt. Erről szólt az életünk, ezt a mentalitást tettük magunkévá.
Azt gondolom, hogy ez nem csak ránk, ausztrál őslakosokra volt jellemző. Az egész társadalom így működött a pénz megjelenése előtt.
Napjainkban viszont az „enyém” vált a legismertebb szóvá. Már nem osztjuk meg, amink van… Ezért haldoklik az emberiség… jobban mondva az „emberség” mind társadalmi, mind egyéni szinten.
Megtagadjuk másoktól a menedéket, megtagadjuk az ételt, megtagadjuk az esélyt a túlélésre…
Miért? A pénz miatt!”
(Forrás: vilaghalo.info)
Ne felejtsd el megosztani, hogy mások is lássák!
