A civilizációs betegségek elkerülésében, avagy kiküszöbölésében napjainkban egyre nagyobb szerepet játszanak az alternatív táplálkozási irányzatok.
A vegetarianizmus a latin eredetű „vegetabilis” szóból származik. Követői növényi eredetű élelmiszerekkel táplálkoznak, és kerülik az állati eredetű termékek fogyasztását.
Okai:
Vallás – kedvezőtlen karma
A legtöbb vegetariánust Indiában találjuk. A hinduk szent könyve, a Bhagavad-gíta, helyteleníti az élőlények megölését, mert kedvezőtlen visszahatást (karmát) eredményez.
Az erőszakmentesség (ahimsa) elve szerint az ember kerülje a húsfogyasztást és életmódjával minél kevesebbet ártson környezetének.
Etika
Vannak, akik morális okokból, más élőlényekkel való együttérzés miatt kerülik a hús fogyasztását.
A nagyüzemi állattartás célja ugyanis, hogy minél kisebb helyen, minél olcsóbban és rövidebb idő alatt vágásra alkalmassá váljanak az állatok.
Ökológia
Az állatok által kibocsátott gázok megterhelik a bolygót, a legelők rengeteg területet elfoglalnak, amit földművelésre lehetne használni, a vágóhidak pedig jelentős vízmennyiséget igényelnek.
Egészség
Az egészségügyi okot szem előtt tartók úgy vélik, hogy a húsfogyasztás káros az emberi szervezetre, az állatokat növekedést gyorsító hormonokkal etetik, húsuk méreganyagokat, bomlástermékeket tartalmaz.
Vegetarianizmus a történelem során
Az ókori Görögországban számos vegetariánus filozófust, bölcset találunk (Püthagórász, Platón, Szókratész). Platón álma egy vegetariánus állam volt, ahol a polgárok növényi étrendet követnek. Hippokratész, az ókori görög orvos szerint táplálékunk nagyban befolyásolja szervezetünk működését.
A középkorban nem sok vegetariánust találunk, viszont a reneszánsz idején ismét növekszik az irányzat népszerűsége (Leonardo da Vinci), majd a felvilágosodás korából Rousseau-t, a XIX. századból pedig Tolsztojt említhetjük.
Vegetarianizmus Magyarországon
Hazánkban a 19. század végén alakult az első vegetariánus egyesület, mely folyóiratokkal és előadásokkal igyekezett ismertté tenni az egészséges életmódot. Az orvosi körök kritikával reagáltak, a gyógyítást ugyanis a tüneti kezelés jellemezte, nem pedig az okok feltárása. Néhány orvos (pl. dr. Bucsányi Gyula) viszont felismerte a táplálkozás és a természetes gyógymódok jelentőségét, és olyan módszereket alkalmazott a betegségek kezelésében, mint a napfürdő, vízkúra, torna, masszázs, hús nélküli diéta és esetenként a böjt.
1948-ban viszont betiltották a természetgyógyászati témájú könyveket és a rendszerváltás idejéig nem engedélyezték az ilyen jellegű tevékenységek folytatását.
Irányzatok
A vegetariánus táplálkozáson belül többféle irányzat létezik, attól függően, hogy mely állati termék fogyasztását mellőzi étkezéséből:
• Vegán táplálkozás
Kizárólag növényi eredetű táplálék fogyasztását engedi. Nem fogyaszt tejet és mézet sem.
• Lakto-vegetáriánus táplálkozás
Megengedi a tej és a tejtermékek fogyasztását.
• Lakto-ovo-vegetáriánus táplálkozás
A tejtermékek mellett a tojás fogyasztását is engedi.
• Szemi-vegetáriánus táplálkozás
Valójában nem tekinthető vegetariánusnak, hanem ún. fél-vegetariánus, mert a hal, esetenként a baromfihús fogyasztását is engedi.
A vegetarianizmus előnyei
A következő betegségek: elhízás, II. típusú cukorbetegség, egyes daganatos megbetegedések, magas vérnyomás, szív- és érrendszeri problémák ritkábban fordulnak elő ezen étrend mellett. A vegetáriánusok általában nem dohányoznak, nem fogyasztanak alkoholt vagy drogot, tehát a szenvedélybetegség előfordulása is ritkább körükben. A táplálkozást általában sportolással és testmozgással is kiegészítik.
Kálmán Renáta
www.lettudatos.com
