A latin szó összetételt jelent. Magyarul a háztartásban és a kertben keletkező különböző növényi hulladékok összessége a komposzthalom. Ebben rothadó folyamat jön létre, ami a talajban élő legapróbb organizmusok, giliszták és bogarak munkása, s eredménye tápanyagban gazdag humusz. A homok- vagy agyagtalajnak a komposzt új erőt kölcsönöz, s termékennyé varázsolja. A komposztálás ősidők óta a talajjavítás leghatékonyabb módszere.
A komposztkészítésnél érdemes néhány alapvető szabályt betartani. A komposzthalom helyét úgy kell megválasztani, hogy félárnyékban legyen, így megelőzhetjük a kiszáradását. A földre helyezzük, hogy a giliszták utat találjanak hozzá. A komposztba minden szerves, nem főtt anyagot beletehetünk, ami a kertből vagy a konyhából származik (természetesen húsmaradékot nem!). Az érési folyamathoz oxigénre van szükség, ezért ügyeljünk a komposzthalom laza szerkezetére. Időnként ne feledjük el átforgatni, hiszen a nagyon nedves részek összetapadhatnak és penészedni kezdenek. A nagyobb és keményebb ágakat mindig vágjuk fel, mielőtt a komposztra tennénk.
Néha akár két évre is szükség van, hogy a komposztból jó minőségű humusz váljék. A komposzt akkor érett, ha már sötétbarna és porhanyós.
