Az ájurvédikus tudás egy életmód, egy élő életfilozófia. Ha egyszer megérted, kézenfekvővé válik, hogy minden témában alkalmazható tudást nyújt. Itt van például a karácsony… A különböző mentális alkatok másképp élik meg ezt az időszakot, jól vagy rosszul. Ájurvéda terapeutaként látom, hogy az emberek hol rontják el manapság az ünnepek megélését, de ez gyakran alkati adottságuk egyenesen következménye.
A pitták (a tüzes alkatok) nagy valószínűséggel nem tudják meghazudtolni magukat karácsonykor sem. Tökéletességre való törekvésük mániákus kiélésének tárháza a karácsony. Ők mindenben a legjobbak akarnak lenni, 110 %-ot akarnak teljesíteni, akár a fenyőfa, egy ajándék, vagy épp a menü kiválasztásáról legyen szó. Gyakran észre sem veszik, hogy emiatt teljesen feszültek lesznek, stresszként élik meg ezeket a napokat. Ők azt látják: feladat feladat hátán! Pedig kevés ilyen időszak van a pitták életében, hogy napokig, akár egy-két hétig is visszavonuljanak szeretteik körébe, minőségi időt tölthessenek egymással. Erre nagyon kellene vigyáznunk, megélnünk, értékelnünk! Használják hát ki remek szervezőkészségüket! A pitták nagyszerű vezetők és szervezők, ha harmóniában vannak önnmagukkal, a kisujjukból kiráznak egy ilyen projektet. Számukra a legfontosabb tanácsom, hogy pihenjenek, legyenek mértékletesek, hiszen ez a harmóniájuk kulcsa. Ne rohanják végig az ünnepi heteket, inkább lassuljanak le, merüljenek el a bensőséges pillanatokban. Ha nagyobbak a gyerekek, velük válasszák ki a fenyőfát! A srácok boldogok lesznek, ha fontosnak tűnő dolgokban odafigyelünk a döntéseikre. A kisebbeket fogjuk be a sütik és pogácsák készítésébe, hogy ne rohanás, hanem játék legyen a konyhai munka.
A váták művészetek iránti vonzalma együtt jár szépérzékükkel, gyakran kézügyességük is kiváló, ők a karácsonyi dekoráció, az otthon készített ajándékok mesterei lehetnek. Jobban is járunk, ha otthon hagyjuk őket, és nem engedjük el a kezüket a karácsonyi bevásárló forgatagban. Bár nagy bajuk nem lesz, de a teljes káosz borulhat ránk, fejetlen rohangálás és terv nélküli kapkodás formájában. És persze a vége a hisztéria, hiszen már visszaszámlálás van, és még mindig van egy csomó rokon, akinek nincs megvéve az ajándéka, miközben már a konyhában kellene állnia…hát nem jobb, ha otthon marad és szívből jövő ajándékokat készít kapkodás helyett?
A kaphák, noha ők a legkiegyensúlyozottabb, legelégedettebb természetűek, családcentrikusak, otthonimádók, gyakran felnőttként is nagy gyerekek, nagy családdal. Számukra sokszor a legfontosabb a rítus, a vacsora, a jó társaság, finom ételek, és jól is van ez így! A kaphák nagyon együttérzőek, másokra is gondolnak az ünnepek kapcsán, gyakran aggódnak amiatt, hogy vannak, akik egyedül töltik a karácsonyt, azt az ünnepet, amely mára világszerte nem egy vallás, hanem a szeretet ünnepe és az együtt töltött idő szimbóluma. Szívesen keresnek fel civil szervezeteket, segítik a nehéz helyzetben lévőket.
Különbözőek vagyunk, de mindenkinek megvan a szerepe abban, igazán boldog legyen a karácsony! A váták a társaság lelke, a pitták az összetartó erő, míg a kaphák az otthon melegét adják.
Károlyi Bánki Viktória
ájurvéda terapeuta
