A fóbia krónikus, masszív szorongásos állapot, amelynek kialakulásában számos ok játszik szerepet. Jellemző azonban, hogy a félelem és szorongás nincs arányban a kiváltott reakciókkal. Extrém félelmet jelent, az átélt szorongás azonban túlzott. Egyes helyzetekben vagy bizonyos tárgy, személy jelenlétében lép fel, de megjelenik a neurózis legfőbb tüneteként is. A fóbia tekinthető a kényszerképzet egyik fajtájának, amely egyes helyzetektől való beteges félelemben, iszonyban nyilvánul meg. A. Lewis angol kutató mutatott rá, hogy a fóbia kínos, kellemetlen érzésekkel járó negatív érzelmi állapot. Alapja lehet a bizonytalanság, a jövőtől való félelem, csakhogy a fenyegető helyzet nincs arányban a kiváltott félelemmel, aminek velejárója a diszkontérzés, a testi szabályozás zavarai, így például szédülés, remegés, izzadás, hányinger.
Terek és mélység
A fóbiának száznál is több változata ismert, ezeket gyakorlatilag különféle megközelítésben csoportosítják. Az egyik és leggyakoribb válfaja az agorafóbia, amely tériszonyt jelent: magasságtól, mélységtől való félelem, iszony. Sok ember küzd ezzel. Feljegyezték, hogy Goethe is tériszonytól szenvedett, ezt legyőzendő ment fel a strassburgi székesegyház tetejére.
Az agorafóbiához sorolható a nyílt terektől való félelem, csakúgy, mint a tömegiszony. A bezártságtól való félelem a klausztrofóbia. Gyakran megjelenik egyeseknél a bezárt liftben, különösen erős rosszulléttel járhat, ha két emelet között elakad a lift. Az egyszerű fóbiák fogalomkörébe tartozik bizonyos ételektől való undorodás is. Hasonlóképpen találkozhatunk a kórokozókkal összefüggő fóbiával; megesik, hogy valakinek kisebesedik a keze az örökös fertőtlenítő kézmosástól. A repüléstől való félelem szintén kiváltja a fóbiás tüneteket. A zoofóbiákat állatok látása váltja ki, különösen erőteljes a kígyótól való iszony.
Idegen helyzetek, idegen emberek
Vannak úgynevezett szociális vagy társas fóbiák is, ilyenek például a nyilvános beszédtől, közszerepléstől való félelem, a vizsgák alkalmával tapasztalható ugyanez. A társas fóbiák között találkozhatunk közös étkezéstől való szorongással, de idesorolható az idegenektől való félelem is. Gyakoriak a konfliktusokkal összefüggő fóbiák is: az illető kényszeresen menekül a vitát sejtető helyzetektől.
Az okok nagyon összetettek. Állandósíthatja a szorongást egy régi, nyomasztó élmény, például az állatfóbiást gyermekkorában kutya támadta meg. Családon belül is hagyományozódhatnak a fóbiák, de genetikailag nincs bizonyíték arra, hogy örökletes tényezők volnának a háttérben. A társadalmi traumák, bizonytalanság, fenyegetettség is vezethet fóbiákhoz. E. H. Erikson, német-amerikai tudós szerint a konfliktusok nem kielégítő megoldásában is gyökerezhetnek.
Segítenek az önszuggesztiós eljárások
A fóbiáktól nehéz megszabadulni, nem véletlen, hogy az érintettek húsz százaléka alkohollal próbálja feloldani ezt a nyomasztó szituációt. Természetesen célszerű, ha nem ezt a módszert választják a betegek. A kezelés céljából indokolt pszichiáterhez, pszichológushoz fordulni. Gyógyszeres kezeléssel és pszichoterápiás eljárásokkal legtöbbször feloldható ez a kínzó állapot. Magatartásterápiával csökkenthető a beteges érzékenység; az önszuggesztiós eljárások, autogén tréning révén elsajátítható az ellazulás, a feszültség feloldása. A modellezés is egyik módja annak, hogy szorongatott ember az általa rettegett helyzetben láthatja azt, hogy mások miként birkóznak meg azzal. Az önbizalom erősítése, az önkontroll, az önuralom szakember segítségével megtanulható.
(MTI-Press)
