Szinte mindenki számára ismert, hogy a jóga segítségével a test erős egészséges és hajlékony lehet. A jóga jótékonyan hat az emésztésre, légzésre, keringésre, hormonrendszerre és elérhető általa a testi-lelki harmónia, a belső nyugalom.
A jóga eredeti, végső célja azonban nem a fizikai közérzet javítása, hanem önazonosságunk felfedése és az elme kontrollálásával összekapcsolódás a Legfelsőbb Forrással. A jóga nem csak sport vagy mozgásforma, ennél sokkal több. Egy önmegvalósító folyamat, amely az élet minden területére kiterjed.
A jógában fontos az testi egészség megőrzése, a test késztetéseinek kontrollálása, a belső béke elérése a gondolatok elcsendesítésével. A test egészségének és rugalmasságának, az elme nyugalmának megőrzéséhez az egyik kulcs a táplálkozás. A táplálkozás kihat az energiaszintünkre, egészségügyi állapotunkra, tudatunk minőségére, gondolatainkra, viselkedésünkre. Bizonyos ételek a testet rugalmassá teszik, az elmét békéssé mások merevvé, tunyává teszik a testet, és feszültté, izgatottá teszik az elménket.
Egy gyakorló jógi életében számos alapelv jelenik meg, amely nem csak a jóga ászának kivitelezésére, hanem az életmódra és az étkezésre is vonatkoznak: tudatosság, jógaszentírásokban meghatározott elvek követése, az egyén helyzetének figyelembevétele, kontroll elérése a légzés, test és az elme felett és az egyszerűség.
A jógaszentírásokban vannak olyan szabályok, melyek az étkezésre vonatkoznak, továbbá részletes leírások találhatóak arra vonatkozóan, hogy az ételek hogyan hatnak a testre és az elmére.
A jógikus étrend alapvetően lakto-vegetáriánus – azaz a jógi húst, halat, tojást nem fogyaszt. A jógikus táplálkozásban preferált ételek jó emésztést biztosítanak, egyszerűek, természetesek, frissek, energiával töltenek fel, egészségessé, ellenállóvá teszik a test és nyugodt, békés elmét eredményeznek.
A leírások alapján elsődlegesen előnyben kell részesíteni az olyan élelmiszereket, melyek energiában (pránában ) gazdagok – ilyenek a gyümölcsök, zöldségek, gabonák, magvak melyek vegyszermentesen, természetes körülmények között közvetlenül a nap, a holdfény, a szél, a víz segítségével teremnek.
Egészségügyi állapotnál a legfontosabb, hogy a húsból készült ételek emésztése nehézkes és az emésztési folyamat során számos káros anyag keletkezik, mely a testi egészségre ártalmas és betegségek forrása lehet (ízületi problémák, májbetegség, daganatos megbetegedések), továbbá merevvé teszi a testet. A tartósítószerezett, vegyszerezett, nem természetes alapételek is káros hatással vannak az egészségügyi állapotra.
Erőszak nélküliség – ahimsza. A jóga egyik lényeges alapelve, hogy a jógi szeretettel viszonyuljon más élőlények és a környezete felé, tisztelje az életet, ne akarja elpusztítani. Egy gyakorló jógi azért sem fogyaszt húst, mert a testi egészség fenntartható anélkül, hogy más élőlényeket ehhez el kelljen pusztítani. Továbbá ismert, hogy az állattenyésztés nagyon súlyosan károsítja a környezetet (levegőszennyezés, vízfogyasztás, földterületek felhasználása) és növény alapú élelmiszerek fogyasztásával nagyon sokat tehetünk a környezet védelméért és megoldható lenne a földön az éhezés kérdése is.
A legfontosabb tényező az ételek tudatunkra gyakorolt hatása. Az anyagi világot három minőség építi fel: a szattva (jóság), a radzsasz (szenvedély) és a tamasz (tudatlanság). Ezek a minőségek mindent áthatnak, kötőerőknek is hívják őket. Leginkább jellemzőik és hatásaik alapján lehet felismerni a különböző kötőerőket. A szattva (jóság) minősége tisztább a többinél, nyugodtság, béke, harmónia, tudás és önkontroll jellemzi. A radzsasz (szenvedély) jellemzője a vég nélküli vágy és sóvárgás, az emiatt történő nagy erőfeszítés és egyre növekvő mohóság illetve a sikertelenség esetén fellépő csalódottság és düh. A tamasz (tudatlanság) jellemzője a hanyag inaktivitás, érdektelenség, őrület, lustaság és pusztulás.
Ezeket a minőségeket megismerve fejlődik az érzékenységünk és tudatos választásokon keresztül tudjuk erősíteni egyik vagy másik hatását az életünkben és a tudatunkban. Ez vonatkozik az ételek megválasztására, ha tudjuk melyik étel, hogyan hat a testünkre és az elménkre tudatos választással dönthetünk az ételeken keresztül fizikai közérzetünk vagy elménk állapota felől.
A Bhagavad-gita a jóga egyik alapműve, amiből rengeteg hasznos információt tudhatunk meg arról, hogy mi segíti elő és mi gátolja a jógik fejlődését. Általános és specifikus ismereteket egyaránt szerezhetünk általa. A VI. fejezetben a következő általános elveket említi:
„Oh, Arjuna, nem lehet jógi az, aki túl sokat vagy túl keveset eszik vagy alszik. Akinek evése, alvása, pihenése és munkája szabályozott, az a jóga gyakorlásával minden anyagi fájdalmat képes megszüntetni.”
A XVII. fejezet a különféle táplálkozási szokásokra részletesebben is kitér:
„A jóság minőségében élők olyan ételeket kedvelnek, amelyek meghosszabbítják az életet, megtisztítják az ember létét, erőt, egészséget, boldogságot és elégedettséget adnak. Az ilyen ételek lédúsak, zsírosak, táplálóak, és örömmel töltik el a szívet.”
A jóság minőségébe tartozó ételek vegetáriánus ételek és segítenek minket abban, hogy egészségesek, boldogok, kiegyensúlyozottak legyünk és a testünk erős, rugalmas legyen. A legfontosabb hatást a tudatunkra fejtik ki. Az intelligencia élesebb lesz, tisztább tudatot és gondolkodást illetve az érzékek kifinomulását fogjuk tapasztalni. Szattvikus ételek: olyan édesítők melyek természetesek és nem mentek finomítási folyamatokon (nyers nádcukor, méz, aszalt gyümölcsök), a finom friss gyümölcsök (alma, körte, eper, cseresznye, banán, datolya, szőlő, füge, áfonya, narancs, citrom) zöldségek (cukkini, brokkoli, répa, cékla, karfiol, paprika, spenót, padlizsán, uborka, karalábé, édeskömény), olajos magvak (mandula, napraforgómag, tökmag, dió, mogyoró, kókusz), gabonafélék (rizs, búza, quinoa, árpa, hajdina) a hüvelyesek, különösen a mung bab és a házi friss bio és nem homogenizált tejtermékek – tej, ghí (tisztított vaj), frissen készített joghurt és házi sajt. A nyugodt körülmények között, megfelelő lelkiállapotban elfogyasztott étkezés szattvikusan hat ránk.
„A túlságosan keserű, túl savanyú, sós, erős, csípős, száraz és égető ételt a szenvedély kötőerejében levők kedvelik. Az ilyen ételek boldogtalanságot, szenvedést és betegséget okoznak.”
A szenvedély minőségébe tartozó ételek a testi-lelki egyensúlyt felborítják, és meglehetősen igénybe veszik az érzékeket és az emésztő szervrendszert. A hirtelen intenzív tapasztalatok feltornázzák az ingerküszöböt ezért a normális ingereknél egyre nagyobb tompaságot fogunk tapasztalni. Az emésztőszervrendszer hosszú távon megbetegszik. Az ilyen ételek nyugtalanná és kontrollálhatatlanná teszik az elmét. Ide tartoznak a hagymafélék, erős fűszerek, kávé, tea, kakaó és csokoládé. A túlzottan gyors evés is radzsasztikusan hat a testünkre és személyiségünkre.
„A tudatlanság minőségében lévők az olyan ételeket szeretik, amit a fogyasztás előtt több, mint három órával főztek, ami ízetlen, romlott és rothadó, valamint maradékokból és tisztátalan alapanyagokból készült.”
A tudatlanság minőségébe tartozó ételek nagyon leterhelik az egész testet, rengeteg energiát vonnak el attól és betegségek egész sorát eredményezik. Fáradttá, tunyává teszik a testet, az elmét is kedvezőtlenül befolyásolják a személyiséget haragot, ingerlékenységet, depressziót eredményezhetnek. A tudatlanság minőségébe tartoznak a húsételek (a tengeri élőlények is), tojás, alkohol, erjesztett ételek (mint pl. a nem friss sajtok), ecet és minden étel ami álott, régi, többször lett melegítve. A túl sok étel fogyasztása is tamasztikusan hat a szervezetre.
A jógikus étrend alapvetően természetes alapanyagokból készült, szattvikus, vegetáriánus ételek fogyasztását részesíti előnyben Az elfogyasztott ételek mennyiségére vonatkozóan a jógaírások azt javasolják, csak félig töltsük meg a gyomrot étellel, egy negyed részét folyadékkal, és hagyjunk egy negyed részt üresen, hogy az emésztés során felszabaduló gázoknak legyen helye. Akkor együnk, amikor éhesek lettünk és az előző táplálékot már megemésztettük – azaz 3-6 óra teljesen el két étkezés között. Lehetőleg este 18:00-ig fogyasszuk el a vacsorát, és lefekvés előtt néhány órával már ne együnk. Ha megfelelően étkeztünk, étkezés után tele vagyunk energiával és elégedettnek érezzük magunkat – ha elnehezültnek érezzük magunkat, nem volt megfelelő az étkezés.
Amikor elkezdjük felfedezni a jógikus étkezést, észrevesszük az alapanyagok változatosságát, ételek sokszínűségét, az ízek és aromák gazdagságát. Vitalitásunk fokozódik, szűnnek súlyproblémáink és javul az emésztésünk és az egészségünk, továbbá tisztulnak az érzékek (ízlelés, szaglás, hallás) és változásokat tapasztalunk viselkedésünkben. A jól összeállított, jógikus étrend egészségügyi és élettani szempontból minden követelménynek megfelel, változatos, ízletes, egészséges.
A fenti alapelveket lépésről lépésre javasolt beépíteni az életmódodba. Kezdetben csak egy-egy dolgon próbálj változtatni és figyeld meg a tapasztalásokat – több energiád lett-e, nyugodtabbnak érzed-e magad. Nem szabad hirtelen mindenről lemondani, itt is a fokozatosság a lényeg. Légy szeretettel és türelemmel saját magad felé, és fontos, hogy az étkezések örömmel töltsenek el.
Élj harmóniában Jógastúdió – Vitai Kati
www.eljharmoniaban.hu
jóga, életmód, táplálkozás, meditáció, masszázs
