Számos fordítása közül az egység áll hozzám legközelebb, amikor a jóga szó magyarázatára kerül sor. De ahogy maga a jóga eredete a régmúlt titokzatos ködébe vész, nem tegnap kezdődött az sem, hogy elkezdték irányzatokra bontani az oszthatatlan „egység”-et. A jóga nyolc ágáról ugye már nem is beszélve. Lássuk, milyen darabolási technikák léteznek!
Dr. Indu Arora a világ számos táján tanult és tanított már jógát, Indiától Amerikáig ível az útja (márciusban pedig épp Budapesten oktat). Amikor a JógaBlog interjúban arról kérdeztük, hogy milyen fajta jógát tanít, elmondta, hogy miért tartja furcsának a jóga irányzatokra osztását: „Számomra nem érdekesek a jóga különböző típusai, fajtái, amelyek elérhetőek. Mert számomra a jóga az egyszerűen jóga. És hogyan lehetne egy szót – mely önmagában EGYSÉG-et jelent – változatokra bontani? Ezt máig nem értem… Teljesen megértem a gyakorlati hasznát annak, hogy falatnyi darabokra osztjuk a jógát, hogy mindenki el tudja kezdeni megemészteni, elindítani valahonnan az utazást. Bizonyos módon ez már akkor elkezdődött, amikor nyolc ágra bontották. De azzal, hogy behatároljuk, hogy izmusokat képezünk körülötte, és úgy gondoljuk, vagy érezzük, hogy ’az a fajta jóga, amelyet én művelek, az a legjobb fajta jóga’ – ezt nem egészen tudom megérteni. A jóga célja feloldódni… Szóval igen, megpróbálom nem korlátozni magam egyetlen megkülönböztetésre sem. Egyszerűen jógát tanítok.” Aki viszont „egyszerűen jógát tanul”, főleg akkor, ha most kezdi, mégiscsak ki kell választania a bőséges kínálatból a neki valót…
Amikor nyolc ágra bontották a jógát (Patandzsali Jóga szútrája erről az első írásos emlék), akkor az ászanák (testhelyzetek) és a pránajáma (a légzés szabályozása) eleve csak a harmadik és a negyedik ága volt a rádzsa jóga rendszerének. Nyugaton főleg erre a két aspektusra, ezek közül is leginkább az ászanákra haraptak rá a gyakorlók. A tradícionális jógairányzatok természetesen a többi ágat is említik, de a testtel végzett munka kellemes kapaszkodót nyújt azoknak is, akiket az önfejlesztés semmilyen ága nem hoz különösebben lázba, pusztán a test egészségesen tartása elegendő célként jelenik meg.
Innentől máris bomlik az egység. Ott pedig tovább bomlik, hogy az ászanák gyakorlásának körülbelül annyi módja létezhet, ahány csillag az égen. Amikor pedig valaki beleszeret az egyik csillagba az égen, akkor nem fog a többi csillagról énekeket költeni, hanem azt az egyet fogja lehozni az égről a tanítványainak…Huhh, ez nagyon költői lett, úgyhogy evezzünk praktikusabb vizekre… Vannak fizikailag több kihívást jelentő, és a kívülről egész nyugisnak tűnő jógaórák. Nézzük őket sorban!
Fűtött teremben sok-sok izzadás
Nemcsak a divat-őrületté népszerűsített Bikram jóga, hanem az Agni jóga, vagy a hot yoga más változatai is fűtött teremben zajlanak. Hozzá lehet szokni: ha nem szereted a szaunát, azután, hogy 38 fokban megerőltető fizikai gyakorlást végzel, egész biztosan jobban fogod kedvelni. Feltételezhetően jól vannak összerakva a gyakorlatsorok, amire már csak abból is lehet következtetni – mondta egyszer egy jógatanár ismerősöm –, hogy nem kapnak tömeges gutaütést a gyakorlók.
Normál hőmérsékleten sok-sok izzadás
Ha a szobahőmérséklet mellett döntöttél, talán mert meggyőztek a meleg-jóga ellenzői a saját igazukról (állítva, hogy az egészségtelen), de mégis kedveled a kihívásokat, akkor próbálkozz Ashtanga vagy Iyengar jógával, vagy valamelyik vinyasza flow órára látogass el. Garantált izomláz az első néhány (néhány-száz:) foglalkozás után, és a pólódból is lesz mit kicsavarni órák végén. Lehet, hogy még fogyni is fogsz tőle, még ha nem is ez az eredeti célod. Másképp, mint a kardio-edzések után, mert itt a jóga kiegyenlítő hatása lép működésbe, amitől például a túl soványak is éppen úgy elindulhatnak a végletesből közép felé, mint akik túlsúllyal rendelkeznek. Sőt, a kiegyenlítő hatásokat talán ki sem tudod előre számolni, hisz lehet, hogy nem is pontosan ismered a saját kibillentségeidet…Legokosabb egyszerűen hagyni, és figyelni, hogy mi történik a gyakorlás hatására.
Nyugodtabb elmét is lekötő gyakorlások
A kundalíni jóga például úgy rak helyre sok szélsőséget, hogy észre sem vesszük, épp mivel dolgozunk, tudatos szinten ugyanis keveset érzékelünk a folyamatokból. Vannak fizikailag nyugodtabb, statikusabb irányzatok is, amelyek nem a legdurvább izommunkába viszik bele a testet, viszont hatékonyan fókuszálják az elmét, és tuti, hogy még a legtitkosabb bajainkat is helyreteszik hosszú távon. Ha a „hatha jóga” kulcsszóra keresel rá, akkor jutsz el ezekre a jógaórákra.
Ha állandó felmentésed volt tesiből, mert zsigerileg irtózol a mozgás minden formájától, akkor próbálkozz első körben a meditációval, vagy a jógikus alvás (jóga nidra) elsajátításával, nincs veszett ügy ebben a témában.:)
Amiről nem szól a fáma
Meggyőződésem, hogy tele van a világ olyan jógaoktatókkal, akik szép csöndben, a saját gyakorlásuk fonalát gombolyítva kezdtek lassan tanítványokat fogadni maguk köré. Nem nevezték el az irányzatot, amit oktatnak, nem növesztenek legendát a tudásuk köré, hanem hagyják, hogy az egység, amit belülről megélnek, a tanítványaikat is átitassa az együtt töltött idő alatt. Róluk nem találunk leírást a neten, a Facebook-on, és ezért lehet, hogy keresve meg se találjuk őket olyan könnyen. De léteznek, oktatnak, és továbbörökítik a jóga szó eredeti jelentését.
Részletesebb információ és élménybeszámolók az egyes irányzatokról: a JógaBlogon.
joga.blog.hu
www.facebook.com/jogablog
