Tasnádi Marina 2011 májusában kezdte meg kutatásait Krisna-völgyben, az Öko-völgy Alapítvány közreműködésével. A Debreceni Egyetem hallgatója által készített új ökológiai lábnyomszámításból többek között kiderült, hogy Krisna-völgy lábnyoma továbbra is a biológiai kapacitás értékén belül van, vagyis a közösség tagjai fenntartható módon élnek.
A korábbi, 2009-ben készült elemzéskor Krisna-völgy lakóinak ökológiai lábnyoma 1,485 ha/fő volt. Az pedig, hogy a közösség fenntartható módon él, abból derült ki, hogy a lakosok ökológiai lábnyoma a terület biológiai kapacitásán (1,733 ha/fő) belül volt. A biológiai kapacitás azt mutatja meg, hogy a terület természeti adottságaiból következően mekkora fogyasztást tud fenntarthatóan kielégíteni.
Az egyenleg akkor 0,248 ha/fő pozitívumot mutatott, tehát megfelelt a fenntarthatóság kritériumának. A megismételt elemzés során kiderült, hogy az elmúlt két esztendőben mind az ökológiai lábnyom, mind a biológiai kapacitás értéke növekedett. Az ökológiai lábnyom értéke 2011-re 1,548 ha/fő, a biológiai kapacitás pedig 2,283 ha/fő lett. A biológiai kapacitás növekedésének mértéke azonban jóval meghaladta a lábnyom növekedését.
A különbség most 0, 735 ha/fő pozitívum, ami azt jelenti, hogy arányaiban növekedett a fenntarthatóság, mivel a lábnyom nem nőtt olyan mértékben, ahogy a biológiai kapacitás. Krisna-völgy ökológiai lábnyoma tehát 2011-ben nagyobb mértékben volt a biológiai kapacitáson belül, mint 2009-ben.
A biológiai kapacitás, és ezzel a fenntarthatóság mértékének a számottevő növekedése elsősorban az átgondolt környezeti fejlesztéseknek, erdők, legelők, gyümölcsfák telepítésének, az ökrös munkák területi növelésének, és az aktív természetvédelmi tevékenységnek (élőhelyek regenerációja) köszönhető.
Összehasonlításul, a világ ökológiai lábnyoma 2,7 ha/fő, biológiai kapacitása 1,8 ha/fő, így ökológiai deficitje mínusz 0,9 ha/fő. Magyarország ökológiai lábnyoma 3,55 ha/fő, biológiai kapacitása 2,82 ha/fő, így az ökológiai deficit mínusz 0,73 ha/fő.
Ez azt jelenti, hogy a világ lakossága átlagosan 0,9 ha/fővel, Magyarországé pedig 0,73 ha/fővel haladja meg az eltartó képességet, míg Krisna-völgy 0,735 ha/fővel alatta marad.
Az ökológiai lábnyom-elemzés alapján tehát Krisna-völgy ökofalu továbbra is bőven a fenntarthatóság keretein belül működik, miközben lakóinak kielégítő életminőséget biztosít.
Kun András
okovolgy.hu
